ÚGY
ÚGY, módhatárzó, és kötszó, mely megfelel e kérdésekre: hogy? v. hogyan? mi módon? Valamely hasonlati tárgyra vonatkozik, melyet az utómonondatban mint, v. mintha, v. ahogy kötszók előznek meg, pl. Úgy adom mint vettem. Úgy tesz ő is mint az apja. Úgy szól mint valamely bölcs ember. Úgy lótfut, mintha elment volna az esze. Csak úgy, csak úgy ahogy lehet. Úgy vagyunk mint a jégenálló. (Km.). A hasonlati tárgy néha alattomban rejlik, mint előleges föltétel, pl. Úgy van. Úgy jár az, ki a zsidónak nem köszön. (Km.). Úgy kell neki. Úgy-e? Ugyan úgy-e? Úgy ám, úgy bizony. Határozatlan tárgyu ezen szerkezetben: ahogyan úgy, azaz, valamikép, valahogy. Néha a hogy kötszó felel meg neki pl. Úgy pofon csapták hogy a szeme is szikrázott bele. Úgy látom, hogy nincs kedved dolgozni. Úgy (azt) mondják, hogy már elutazott. Úgy megijedt, hogy a nehéz nyavalya kitörte. Úgy intézkedett, hogy minden rendén legyen. Úgy (azt) akarom, hogy itt maradjatok. Úgy jól laktam, hogy no, hogy még!
„Úgy éltem, hogy életemet
Visszaélni ne bánnám,
Úgy éltem, hogy életemet
Végezni ne fájlalnám.“
Visszaélni ne bánnám,
Úgy éltem, hogy életemet
Végezni ne fájlalnám.“
| Berzsenyi. |
Ily szerkezetben határozottan, a mintegy rámutatólag szól.
Mennyiben ellentétesen mutat valamire, ellentéte: így, honnan az ily szerkezetek: Majd így, majd ugy beszél. Se így, se úgy nem megy. Így is, úgy is roszul van. Ma így, holnap úgy. Te így, ő meg úgy. Ha te úgy, én meg így. Úgy a! Igy e! Ezek között távolsági, és közelségi ellentétes viszony létezik, vagyis az úgy a két öszvehasonlított mód között a távolabbikra, az így a közelebbikre mutat. Hasonló viszonyban állanak a helyremenést jelentő oda, ide (régen: ede), a helyállapodásra vonatkozó ott, itt, s a tulajdonsági oly, ily (régen: ely), melyekben alaphangok a távolra mutató o és közelre mutató i v. e, s megfelelnek nekik a mutató az (a régi Halotti beszédben: oz) és ez névmásokban is rejlő a v. o és e gyökhangok, melyek nagyobb nyomatosságul az ország nagy részében önállólag is divatoznak, pl. Oda menj a! Ott van a másik szobában a! Ide hozd e! Itt járunk a roskadt födél alatt e! A föntebbiek is tehát mind ezek önálló s ma is élő gyökökből származtak, még pedig egymástól függetlenül: o-da, i-de, o-ly, i-ly (a régieknél is számtalanszor egyes ly-vel, a székelyeknél s általán Erdélyben o-j, i-j, egyes j-vel), o-tt, i-tt, a-z, e-z, melyek oly egyszerü származtatások, hogy azokat semmi más nyelv elhomályositni nem képes. Ezek szerint az úgy, röviden ugy gyökhangja is a távolra mutató vastag hangú u v. o, valamint az így-é a közelre mutató i; gy képző pedig azonos az ezekkel viszonyban álló hogy szónak is gy képzőjével (ho-gy). Egyezik az úgy szóval legközelebb a mandsu uttu = úgy; az így-nek pedig megfelel a mandsuban ede; úgy hogy ha a végső önhangzókat elhagyjuk, minthogy a mandsuban valamely szó mássalhangzón – kivévén az n-et, – nem végződhetik, az utt, ed már csak alig különbözik a magyar úgy- így-től, ha tudjuk, hogy a gy leginkább a d és t lágyulásából származott (pl. diamant, gyémánt, disznó tájdivatosan gyisznó, butor búgyor stb.). Eléjön még a nandsuban t előtéttel tuttu is ,úgy’ értelemben, melynek ismét a régies tott v. tatt felel meg. l. ÚGY TAT (ahol a szanszkrit ta gyök is figyelmet érdemel). Budenz J. mind az úgy, mind az így szót szintén a mutatónévmásokkal hozza kapcsolatba; de az ,úgy’ ,így’ jelentésü szókat ugy látszik, származási viszonyba teszi a névmások egyikével vagy másikával, melyeknek gyöke: to~ v. tu~. (Megemlíthetjük itt, hogy mint az imént érintők, a szanszkritban is egyik mutató gyök: ta.). Az ,úgy’ szónak megfelelnek szerénte e következők: a cseremisz tuge, votják soče, ozi. Vámbéry Á. az úgy (sicut) szóval rokonítja a csagataj ok (= hasonló, ugyanaz) és oszmanli uj-mak (= hasonlítani, utánozni, alkalmazkodni) szókat. Mongol nyelven ejn am. így, igyen, és ha távolságra vonatkozik t előtéttel: tejn. am. úgy.
Mi az úgy önhangzójának mértékét illeti, az min egytagu szó (V. ö. Ú betü) általánosabb nyelvszokás szerint hosszú, még pedig az összetételekben is, mint úgyannyira, úgyde, úgy-e? úgyis, úgymint. Ellenben ugyan toldott alakban és ennek öszvetételeiben rövid de amely különbözik a régies úgyan szótól.
