UDVARI, (1)

Teljes szövegű keresés

UDVARI, (1), (udvar-i) mn. tt. udvari-t, tb. ~ak. 1) Udvarban levő, ahhoz tartozó. Udvari kert. Udvari szín. 2) Bizonyos főúri vagy fejedelmi udvarhoz tartozó; ott létező; eléforduló; abban hivatalt, szolgálatot viselő. Udvari pap, káplán, tiszt, orvos. Udvari hölgy. Udvari ember. Udvari bál. Udvari ebéd. Udvari gyász. Udvari kápolna. Udvari nép. Udvari szakács, kertész, ajtónálló, inas, kocsis. Udvari cselédség, őrség. Udvari bolond. Néha csak czím. Udvari tanácsos. Udvari szállító. Udvari festő, fényképész, gyógyszerész, kocsigyártó stb. 3) Udvari életre vonatkozó, azzal bizonyos viszonyban levő. Udvari élet, szokások. Az udvari élet nemcsak borsos kalácsot, hanem kenyérhajat is ad. (Km.). Udvari dísz, pompa. Udvari cselszövények. Udvari kegyelem, esős idő; némelyek szerént: udvarí kegyelem, álom. (Km.). 4) Müvelt, finom társalgásu. Udvari bánásmód. A ki mód nélkül udvari, nem udvari. (Km.)

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT