UDVAR, (1)

Teljes szövegű keresés

UDVAR, (1), fn. tt. udvar-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. 1) Kerített, s különösen lakházhoz tartozó, vagy több oldalu épület falai közt hagyott üres tér. Szűk, tágas, négyszögü, hosszukás udvar. Majorház udvara. Szekérrel behajtani az udvarra. Udvarban megállni, járni. Holmit az udvarra kirakni. Pázsitos udvaron lakik a szegénység. (Km.). Innen átv. ért. néha a napot, holdat vagy csillagokat övező gyürüforma kerület, melyet a gőzpárán megtört fénysugarak szoktak képezni. Nap udvara, hold udvara. 2) Szélesb ért. minden lakhely, vagy épület a hozzá tartozó területtel együtt, mit máskép latinosan portá-nak is neveznek. Udvara minden vendégnek tárva áll. Ne merészelj udvaromba lépni.
„Nézz ki rózsám ablakodból,
Most lépek ki udvarodból.“
(Népd.).
3) Főurak, fejedelmek lakhelye, a hozzájok tartozó öszves családdal s háztartással együtt. Grófi, herczegi, fejedelmi, királyi, császári udvar. Az udvarnál hivatalt viselni, szolgálni. Fényes udvart, nagy udvart tartani. Az udvar elutazott. Udvartól jött rendelet, parancsolat. Habzó tenger az udvar. (Km.). „Más szerzetös is látván eh szent Baziliust nagy udvarral egyszer mennie, megutálá őtet alítván (vélvén), hogy eh szent pispök gyönyörködnéjek aféle pompaságba.“ (Debreczeni Legendásk. 104. 1.). Nagy udvarban nehéz remetének lenni. (Km.). Nagy udvarokból is mentek mennyországba. (Km.).
„Egy dolmányt, egy mentét választ csak magának,
Ebbe szokta mutatni magát udvarnak.“
Gr. Zrínyi M. (Zrínyi halála. XV. Ének).
4) Régebben jelentett udvarbiróságot is, innen Szabó Dávidnál is eléjönnek: udvart (udvari törvényt) állani, udvart hirdetni, összehivni az udvart. Ott van gonosz udvar, ahol nincs igazság. (Km.). 5) Kölcsönözött idegen szójárás szerint jelent nagy urak, vagy hölgyek körüli tisztelgést, hódulatot. Ezen értelmen alapulnak a következő kifejezések: udvarol, udvari, udvariság, udvarias, udvariasság, melyeket l. saját rovataik alatt. 6) Hajósoknál a hajófödélzet, mely a két bástya (Back és Schanze) között marad. (Kuhl des Schiffes. Kenessey A.). Régiesen, pl. a Gáry-codexben: odvas. „Az mennyei odvar“ (Régi Magyar Nyelvemlékek IV. K. 63. lap.).
„Hát valának nékik (némelyek) nagy csudába
Hogy Budának menden utczájába
Jelennen királnak odvarában
Látják török népeth kazdagh ruhában.
Ének a XV. századból. (Századok. 1872. 15. 1.)
Az idegen nyelvek közől egyezik vele a zend (ó baktriai) dvara, szanszkrit dvára, az ékiratokban, dhuvara, melyektől származik a persa dar, 1) am. porta, janua; 2) aula stb. (Vullers); továbbá a szláv dvor, melyről megjegyezhető, hogy egy eredetünek látszik az ajtót jelentő dvere szóval; ide tartoznak a német Thor Thüre, a góth daur, hellen δυρη v. δυρα stb. melyek ajtót, kaput, illetőleg ajtó- v. kapuüreget stb. jelentenek. Az udvar szó alapfogalmánál fogva mint üreget, öblöt képező zárt tér, saját nyelvünkből is elemezhető, mint Kresznerics és Döbrentey is vélekednek, s törzse szeréntök azon udu, mely máskép odu v. adu, honnan a régies és tájdivatos odor vagy udor jelent üreget, különösen a székelyeknél jelenti a csűrben kétfelül azon ürességet, hová a gabonát rakják; tehát ,udvar’ v. mint föntebb ,odvar’ (= uduar Anonymusnál is, mint alább) képeztetésre hasonló volna a bog, av, med, fegyv (fegyő, fegyű), csőm, söm gyökökből képződött bogar, avar, meder, fegyver, csömör, sömör stb. származékokhoz. Figyelmet érdemel, hogy az ,udvar’ szó első részéhez (udv v. udu) hasonlít különösen a kalmuk őden (Thűre, Pforte. Jülg.) és a mandsu uden (Herberge, öffentliches Gebäude. Gabelencz.)
Anonymusnál is, mint érintők, uduor, kinél mint helynév eléjön Hymusuduor, melyet Szabó K. Hímös udvar-nak ír. „Említett Tarczal (Turzol) pedig Árpád vezér kegyelméből azon hegy tövében, hol a Bodrog a Tiszába szakad, nagy földet szerze, s azon helyen földvárat építe, melyet most jelenben Hímős udvar-nak neveznek.“ Szabó K. fordítása, ki a föntebbiekre ezt jegyzi meg: „E vár helyét szerzőnk oly pontosan meghatározza, hogy azt minden legkisebb kétségen kivül a tokaji várral egynek kell vennünk. Nevezetes – mondja tovább – hogy szerzőnk a Hímes udvar nevet az ő korában divatozottnak állitja, s így mintegy hallgatva elismeri, hogy annak előbb más neve volt. E név a szláv Sztokaj (víz-szakadás), melyet a magyar ajak könnyebb kimondás végett Tokaj- egyszerüsített.“ Azonban Jancsovics István Szláv-magyar Szótárában csak sztok van ,összefolyadék’ jelentéssel. Véleményünk szerént Tokaj a legegyszerübben s a helynek megfelelőleg a mongol tokhai (Mándy Istvánnál is a mult század végén eléjön: „nunc Tokai“) am. könyök. V. ö. TOKAJ (1). Tarczal (Anonymusnál Turzol) szintén mongol név, (l. TARCZAL), mint a legtöbb régi magyar és hún nevek; lásd ennek még némely példáit SZEMÉLYNÉV, TÖMLŐ, UGEK stb. alatt.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages