TAFOTA
TAFOTA, fn. tt. tafotá-t. Könnyebbféle selyemszövet, melynek szálai legkevesbbé tömöttek. Melléknevül használva am. ilyen szövetből való. Tafota ruha, kendő, kárpit. Átv. tafota alma, világos, mintegy átlátszó, sima héju almafaj. Tafota gyomrú kényes ember. (Káldi Innep. préd. 67. l). Idegen eredetü szó. Németül: Taffet, olaszul: taffetta, spanyolul: tafetan, francziául: taffetas, melyeket a nyelvészek a persa táftah szótól származtatnak, ez pedig Vullers szerént selyem szövetféle (genus telae sericeae vel serici), táf-tan igétől, melynek egyik jelentése: torquere filum.
