SZABADSZELLEM
SZABADSZELLEM, (szabad-szellem) ösz. fn. 1) Jó értelemben oly személy, aki előitéletektől menten, s mások tekintélyét vakon nem követve gondolkodik, és cselekszik, t. i. a józan ész sugalata szerént. 2) Roszabb, és szokottabb ért. aki elbizakodva, vagy hányivetiségből, vagy érzéki indokokból a tekintélyen és hiten alapuló vallási igazságokat alaptalanul s mintegy megvetőleg kétségbe vonja, és elveti.
