SEREGHAJTÓ
SEREGHAJTÓ, (sereg-hajtó) ösz. fn. Gúnyos neve az oly embernek, ki mint bizonyos seregnek résztársa utolsó helyet foglal, vagy leghátul jár. Így nevezik az oskolai osztályozat szerént a legroszabb tanulót, a katonáknál a betegeseket, fáradtakat, kik a derékseregtől elmaradoznak, végre mindazokat, kik legutoljára érnek valahova. Nem mindenkor sántít a sereghajtó. (Km.).