PUSZTÍT
PUSZTÍT, PUSZTIT, (puszta-ít) áth. m. pusztít-ott, par. ~s, htn. ~ni v. ani. Pusztává tesz, azaz, a rajtalevő, hozzávaló holmit elragadja, megsemmisíti, öszverontja. Pusztítani az ellenség földét. Kipusztítani valakit minden vagyonából. Továbbá eszközli, hogy valaki bizonyos helyről eltávozzék, s azt mintegy pusztán hagyja; irt, kiirt. Pusztítani a zsiványokat, farkasokat. Kipusztítani a kártékony férgeket. Pusztítani az erdőt.
