PÁL, (1)
PÁL, (1), (a görög nyelvből eredett, melyben παυρος csekélyet, kicsit jelent); férfi kn. tt. Pál-t, tb. ~ok. Paulus. Változatai: Pali, Palkó, Palcsó.
Közmondásilag: Szél Pál, szeles, hebehurgya férfi, valamint Szél Pila v. hetre Pila, v. vaksi Pila, am. szeles fehérszemély. Tudja Pál, mit v. hol kaszál, (Km.). Ez sem volt a Pál érsek udvarában. (Km.). Ha Pál fordúl köddel (télhó 25.), ember húll döggel. (Időjóslat). E nevet, kivált szent előtéttel, sok magyar helység viseli, ide tartoznak a Páld, Pálos helynevek is.
