ŐRFA
ŐRFA, (őr-fa) ösz. fn. Szoros ért. árboczfa a tengeri hajókon, melyre az őrkosarat, vagy hasonló tartalékot helyezik, honnan a hajóőr biztosság végett körül szokott nézni. Szélesb ért. a folyóvizi kisebb és nagyobb hajók orrán levő árboczféle rúd, melyhez a vontató kötelet kötik. Így nevezik különösebben az úgynevezett repülő hídon is azt a magas állásfát, melyen a hajót tartó kötelet csusztatják. (Kresznerics).
