~ÓDIK
~ÓDIK, (ó-od-ik) magas hangon: ŐDIK, (ő- öd-ik) ösz. igeképző, mely belszenvedő és némely közép igéket alkot, pl. csal-ódik, morzsol-ódik, fonódik, zár-ódik, hány-ódik; illet-ődik, dörgöl-ődik, verődik, üt-ődik, tör-ődik stb. stb.; s közép igék: aggódik, tudakoz-ódik, gunyol-ódik; él-ődik, szerz-ődik, tün-ődik stb.
