OLDALL
OLDALL, (ol-d-al-ol) önh. m. oldall-t, v. ~ott, htn. ~ni, v. ~ani. Nem homlokegyenest, hanem oldalast, megy, távozik, mozog. Különösen suttomban, féltében szökik félre, vagy odább áll. Érezvén, hogy nem jól van a dolog, eloldallt. Ez igét két l-vel kell irni, mert egyik a törzsökhöz tartozik, másik képző, s olyan, mint farol, hátrál, hőköl.
