OLCSÁROL

Teljes szövegű keresés

OLCSÁROL, (ol-cs-ár-ol) áth. m. olcsárol-t, v. olcsárl-ott. Különösen erkölcsi átv. értelemben am. valakinek vagy minek erkölcsi becsét, érdemét fitymálja, kicsinyíti, alacsonyítja. Az irigyek olcsárolni szokták mások tetteit. „Ez megolcsárlatott ő nála.“ Hic diffamatus est apud illum. (Münch. cod. Luk. 16.). „Tenen magadat se dicsérjed, se olcsárjad.“ (Katalin prózai legendája). Különbözik tőle az olcsól, mely véleményt jelent valamely anyagi árnak, becsnek kicsisége felől. Tájdivatosan ócsáról, v. ócsál, ócsáll, mint a váráról, vásál, vásáll. V. ö. OLCSÓ.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT