O, (2)

Teljes szövegű keresés

O, (2), távolra mutató gyökhang, mely (pl. o-da, o-ly, o-tt, o-n-n-at stb.) mint a közelre mutató i hangnak (i-de, i-ly, i-tt, i-n-n-et stb. szókban) ellentéte, a maga nemében sajátságos és más nyelveket tekintve hasonlíthatlan példáit mutatja a legegyszerübb szószármaztatásnak. Viszonyban áll vele az előleges kérdő ho, mint gyök, melynek származékai: a helyre vonatkozó ho-v-a? ho-l? v. ho-n? és ho-nn-an? továbbá a móddal viszonyló ho-gy? v. ho-gy-an? és a minőségi ho-ly? v. ho-ly-an? mely a palóczoknál, a Hegyalján és a barkóknál divatozik, az országos mily v. milyen értelmében. A távolra mutató o-val rokon jelentésü a mutató a, valamint a közelt mutató i-nek rokona a mutató e, melyek nagyobb nyomatosság végett m toldalékkal előtétet, n toldalékkal pedig, vagy néha a nélkül utótétet képeznek, mi a következő öszveállításból kitetszik:
Hova? Felelet: oda, v. oda a, v. amoda, v. amoda a, t. i. távolhelyre; ide, v. ide e, v. emide, v, emide e, t. i. közel helyre.
Hol, v. hon? Felelet: ott, v. ott a, v. amott a, v. amottan, t. i. távol helyen; itt, v. itt e, v. emitt e, v. emitten, t. i. közel helyen; így ahol, ahon; és ihol, ihon.
Honnan? Felelet: onnan, v. onnan a, v. amonnan, v. amonnan a; módosítva, honnét? Felelet: onnét, onnét a, amonnét, amonnét a; tájdivatosan van onnand, onnant, onnajd, távol helyről; innen, innen e, eminnen, eminnen e; módosítva: innét, innét e, eminnét, eminnét e, tájdivatosan: innend, innent, innejd, közel helyről.
Hogy, v. hogyan? Felelet: ógy, mely a nyelvszokás szerént úgy, melyből úgy a, úgyan, amúgy a, amúgyan, vagyis ama távol levőnek módjára; így, így e, ígyen, emígy e, emígyen, v. imígy e, imígyen, eme közel levőnek módja szerént.
Holy v. holyan? Felelet: oly, v. oly a, v. olyan, v. amoly, v. amoly a, v. amolyan, azaz: bizonyos tulajdonságra ama távollevőhöz hasonló; ily, v. ily e, v. ilyen, v. emily, imily, v. emily e, imily e, v. emilyen, imilyen, azaz: eme közel levőhöz hasonló. Ezen öszveállításból kitünik, hogy az o és a a fennemlített határzókban a helynek távolságára, az i pedig és e annak közelségére vonatkoznak, azon különbséggel, hogy az o és i képzőket vesznek fel, s kijelölik az alapfogalmat, az a és e pedig inkább csak egyszerü rámutatást jelentenek, egyébiránt megtoldva ezek is használtatnak: az, ez; az a, ez e; ama, eme; amaz, emez; amaz a, emez e; azon, ezen; amazon, emezen szókban.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT