NYÁJASKODIK
NYÁJASKODIK, (nyáj-as-kod-ik) k. m. nyájaskod-tam, ~tál, ~ott. Gyakran vagy folytatólag vagy többek iránt nyájasan viseli magát; udvariasan, szivesen, kedvesen társalkodik. Régiesen általánosabb értelemben, am. társalog, pl. a Müncheni codexben: „Ők ke(dég) Galileában nyájaskodván“ (conversantibus autem eis in Galilea); a Bécsi codexben: „Ezek után a földön láttatott és emberekkel nyájaskodott“ (conversatus est). Mai értelemben még különösen szerelmi vonzalomból hizelkedik, kedveskedik, enyeleg. Szép nőkkel nyájaskodni. V. ö. NYÁJAS.
