NAP, (1)

Teljes szövegű keresés

NAP, (1), fn. tt. nap-ot. Személyragozva: nap-om, nap-od, nap-ja (nem: nap-a). 1) Égtani széles ért. saját magától fénylő világtest, mely más sötét világtesteknek fényt és meleget kölcsönöz. Ilyenek az ugynevezett álló csillagok, melyek helyzeteiket egymás irányában mindig megtartják. 2) Szoros ért. a nap alatt azon világtestet értjük, mely közvetlen öszveköttetésben áll a mi földünkkel, mely mind ennek, mind a vele viszonyban levő többi bolygóknak fényt és meleget ad, s amely, mint a mindennapi időjárásban szemeink előtt látszik, kétféle utat teszen, t. i. egy huszonnégy órait a föld körül, és egy évit, midőn szemünk a napot nyáron magasabban, télen pedig alacsonyabban járni látja; azonban mindkettőt földünk viszi véghez; így például ránk nézve fölkelni látszik a nap, midőn a tengelye körül forgó föld azon oldalát, melyen mi lakunk, a napnak fordítja; ellen esetben pedig lemenni látszik. Délen van a nap, a mely perczben az általunk lakott helynek környéke legjobban feléje fordúlt; alkonyodik, midőn a mi lakjuk földrész tőle annyira távolodik, hogy a nap a nyugoti láthatárhoz érni látszik. Minden nép nyelve a látszólagos napmozgásokat fejezi ki. A magyar nyelv szerént a nap kel, támad, feljön, midőn reggeli látkörünkre feltünik; hanyatlik, leszáll, lemegy, lenyugszik, leáldozik, leesik, midőn az esti látkör alá tünik; délen van vagy áll vagy süt, midőn a reggeli és esti látkörünknek mintegy közepére ért s az évszakokhoz képest legmagasabban lenni látszik. Továbbá süt, világít, fénylik, ragyog a nap, midőn sugárait semmi homály nem akadályozza; elborúl, elbuvik, bujkál, midőn felhők takarják; fogyatkozik midőn a sötét hold elfogja előlünk; éles fogai vannak, midőn kemény téli időben ragyog; éget, szúr, midőn sugárai igen hevítik a testet; megtüzik, ha egyenesen, neki süt valaminek, s azt mintegy megtüzesíti; játszik, ha sugárai rezegni látszanak, pl. a víz szinén, az üvegen. Közmondatok: Napnak is van foltja. Napot nyugodva dicsérj, vagy nyugtával, v. lementével, v. multával dicsérd a napot. Nap alatt lenni Mándy Péter szerént Szathmárban am. jegyben járni; néhutt am. a világ itéletének kitéve lenni; ami, úgy látszik, a szathmári értelmezésben is benne foglaltatik. Nem lehet két nap az égen. Akármint ragyogjon a nap, de csak nem lát a nap. Mennél magasb a nap, annál kisebb árnyékot vet. A napot akkor nézik legjobban, midőn fogyatkozik. Nap fogyatkozását paraszt is észreveszi. Feljön még az én napom. Lement a napja. Le ne menjen a nap haragodon. Átv. ért. jelent napfényt, napsugárt, napvilágot. Kiülni a napra. Napon sült málé, am. nap melegénél megszáradt marhaganaj. A nedves ruhákat kiteríteni a napra. Sérti szemeit a nap. Nap ellen árnyékot keresni. 2) Huszonnégy órából álló idő, mely a napnak egyik fölkelésétől a másikig, vagy éjféltől éjfélig tart. Némely hónap harmincz, némely harminczegy napból áll. Egy egész rendes évben 365 nap van. Mindennap egy nap múlik. (Km.). Több nap mint kolbász. (Km.) Holnap is nap lesz még. (Km). Egy nap nem a világ. (Km.). Nem hosszu a nap, kinek sok a dolga. (Km.) Hazug napok am. nyári mnnkaidő; ,hazug’ nevük onnan van, hogy tartozásait nem szereti a munkás oly hosszú napi munkával leróni, s igérkezik ugyan, de nem megy, hanem oda tart inkább, hol a hosszú napot jól megfizetik“ (Erdélyi János. Magyar közmondások könyve). Az úgynevezett napi időszámítást rendesen éjfél után kezdjük, mint azon időponttól, melyben a nap mintegy legnagyobb mélységét elérvén, ismét felénk közeledni kezd. Éjféltől délig első félnap, déltől ismét éjfélig második félnap. Ily kiterjedése van ezekben és hasonlókban: Husvét, pünkösd, karácson napja. Vasárnap, innepnap. Bőjti napok. Úr napja. Halottak napja. Mindszent napja. Névnap, születési nap. Itélet napja. Néha napján. Soha napján. Holnap, tegnap, harmadnap. Napról napra. Más nap viradóra. Egy hétben hét nap stb. Egy régi levélben 1550-ből: nep. „Ez levél kelt Sárkány szigetében cseterteken Bódog asszony nep előtt.“ (Szalay Ágoston 400. m. l.). A régi halotti beszédben: nopun = napon, az o csak a mély a-t jelenti. 3) Szűkebb ért. napkelettől napnyugotig terjedő időköz, midőn t. i. a nap világa bizonyos látkörön fönn van, szabatosabban: nappal. Ellentéte: éj v. éjjel. Innen: nyáron a napok hoszszabbak, mint az éjek, és viszont. Egy napot és egy éjet tölteni valahol. A napot munkára, az éjet nyugalomra használni. Némely vadak nappal, mások éjjel bujnak elé rejtekeikből. Jó napot mondani valakinek. Milyen a jó nap, olyan a fogadj’ (= fogadja) Isten. (Km.). Ez értelemben vett napnak részei: reggel, dél, alkony v. délest és estve. 4) Néha határozatlan, vagy nagyobb terjedésü időt jelent. Itt van a fizető nap. Nincs mindig Jakabnap. (Km.). Nincs olyan hosszú nap, hogy estéje nem volna. (Km.). Minap nálad voltam. Köznap, hétköznap. Hónap, szoros ért. azon időköz, melyen a hold szokott változatait megteszi, röviden hó. Holnap am. legközelebb következő nap. Jegyezd meg magadnak a napot, melyen megbántottad a papot. (Km.).
„Napok jönnek, napok mennek,
De búm csak nem távozik.“
Kisfaludy S.
Valamint a nap a magyar nyelvben jelenti mind az egünkön legnagyobbnak látszó égi testet, mind a járása által határozott időközt, hasonlóan finnül pöiwa päiwä am. a latin sol és dies, a törökben is gün, stb. mindkét értelemben használtatik; így szamojedül chaier, chaja, némely szójárásokban ugyanazt jelentik. Egyébiránt a nap szóhoz, mint égi test nevéhez legjobban hasonlít egy részről a beresowi nai, más részről a persa áf, amabban az n, itt az ajakhang (f = p) szerepelvén. Följegyezzük még, hogy a japani birodalmat a bennszülöttek Nipon v. Niphon-nak nevezik, mely név alatt annak egyik fő részét is értik. Nipon vagy Nip-hon pedig, a külföldi tudósok véleménye szerént azt teszi: naphon (Sonnenland. Allgemeine deutsche Real-Encyclopädie. VII. Kötet. 1835.). „Das Japanische Reich, sogenannt nach der Insel Nipon, chinesisch: Jepon (Land des Lichtes, das Land welches gegen Morgen liegt.“ Illustrirter Handatlas. Herausgegeben von Traugott Bromme. 1862.). A magyar nyelvben alaphangra és alapfogalomra egyezni látszik vele: nagy, minthogy a nap úgy tünik elé, mint az égi testek között legnagyobb. V. ö. NAGY. Vagy ha az egyes hangokat (n és p) értelmezzük, a növés, nevekedés alapja, vagy ha tetszik, apja, t. i., a mely lényegesen mozdítja elé a növést, növekedést a természetben. Hasonlóképen igen jeles külföldi nyelvészek is, pl. a két Heyse is, az árja nyelvcsaládban, pl. a német Sonne, latin sol, görög ηλιος stb. szókat a szanszkrit szu gyöktől (mely németül am. erzeugen, magyarul szül) származtatják.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages