LÖVÖLDÖZ
LÖVÖLDÖZ, (lö-v-öl-d-öz) áth. és önh. m. lövöldöz-tem, ~tél, ~ött, par. ~z. Törzsöke lövöl tulajdonkép: lövel, s e szerént am. löveldez, az elavult löveld igének gyakorítója. 1) Tárgyesetes viszonynévvel bizonyos fegyver által többször kilő valamit. Az ágyúkból bombákat, kartácsokat lövöldözni. Továbbá, valamit gyakran lőszerekkel talál, megczéloz. A várfalakat lövöldözni. Öszvelövöldözni a vár alatti épületeket. 2) Önhatólag, am. gyakori, folytonos lövéseket tesz. A szembe állott ellenség egymás ellen lövöldöz. Ágyúkból, mozsarakból lövöldözni. Hadi gyakorlat alkalmával vaktöltésekkel lövöldöznek. Egyszerübben: lődöz, az elavult lőd törzsöktől, l. LŐDÖZ.
