LÁRMÁS
LÁRMÁS, (lárma-as) mn. tt. lármás-t v. ~at, tb. ~ak. 1) Emberről mondják, ki nagyon vagy sokat lármáz. Lármás gazda, gazdasszony. Lármás gyermekek. 2) Mondjuk egész társulatról, melynek tagjai lármát ütnek. Lármás gyülés, tanács. 3) Helyről, hol sok a lárma. Lármás ház, utcza, piacz. Tájszokásilag túl a Dunán: csármás.
