HÁBORÍTÓ

Teljes szövegű keresés

HÁBORÍTÓ, HÁBORITÓ, (háb-or-ít-ó) mn. és fn. tt. háborító-t. 1) Csendet, békét, nyugalmat zavaró; izgató, lázító. Háborító beszédek. Népeket háborító haszonvágy. Háborítók szavai után indulni. 2) Keverő, fölkeverő, émelyítő. Gyomorháborító genyedség, undokság.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT