GYÜMÖLCS
GYÜMÖLCS, (gyüm-ő-l-cs, eredetileg gümőcs, s meglágyitva gyüm-ő-cs, a régi halotti beszédben gimilcs, törökül jemis); fn. tt. gyümölcs-öt. Az l betü úgy csúszott közbe, mint az oltalom és tájdivatos szölke, csolk, csolka stb. szóknál, ótalom, szőke, csók, csóka helyett. Jelenti általán a növényeknek gümőalakú, vagyis többé-kevesbé gömbölyű termékét. Ezen értelemben gyümölcs a búza, rozs, árpa, kukoricza stb. Föld gyümölcse, azaz vetemény, gabona. Lőn pedig sok napok után, hogy Kain a föld gyümölcséből ajándékot vinne az Urnak. (Mózses 1. 4. Káldi). Szorosb ért. a fák, cserjék, bokrok magvas terméke. Szelíd, kerti gyümölcs, pl. alma, körte, szilva, baraczk, kökény, som, galagonya, stb. Vad gyümölcs. Falu gyümölcse, am. vad körte. Ótott, nemesített gyümölcs. Édes gyümölcs. Az a gyümölcs legédesebb, melyet a féreg megrág. (Km.). Érett, éretlen gyümölcs. Korán érő, tavaszi, nyári, őszi, téli gyümölcs. Jó gyümölcs. Vad fától nem lehet jó gyümölcsöt várni. (Km.). Lágy gyümölcs. Sok kemény fának lágy a gyümölcse. (Km.). Száraz, rohadt, aszalt, gyümölcs. Idővel érik a gyümölcs. (Km.). Átv. ért. valaminek szüleménye, jövedelme, sikere. Méh gyümölcse. Áldott a te méhednek gyümölcse Jézus. Tőkepénz gyümölcse. Fáradság, munka gyümölcse. Keserű a tűrés, de édes a gyümölcse. (Km.).
