GYŰLŐ

Teljes szövegű keresés

GYŰLŐ, GYÜLŐ, (2), (gyü-űl-ö) fn. tt. gyűlő-t. Általán jel, mely által az illetőknek tudtukra adatik, hogy öszvegyüljenek. Különösen a gyalog katonaságnál, öszvehivó dobolás, mit hajduink a német Vergatterung utun fikátor-nak neveznek. Gyülőt verni.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT