GYÖTÖR
GYÖTÖR, (gyöt-ör, öszvetett szónak is vétethetik gyö elemből és tör igéből, s jelentése: öszvenyomva v. öszvezúzva tör; megvan a cseh nyelvben is); áth. m. gyötör-t v. gyötrött, htn. ~ni v. gyötre-ni. Ragozásra nézve a hangugrató igék szabályait követi. V. ö. HANGUGRATÁS. Tulajdonkép am. gyűr, gyömöz, gyúr, fakgat, nyomkod. Innen átv. ért. kínoz, zaklat, nyugonni nem hagy. Öszvegyötörni valakinek ujjait. Kinzással, koplalással, veréssel gyötreni a foglyokat. Gyötri (őt) a szerelem. Az Istenre kérlek, ne gyötörj. Kik fertezetes szelletektől gyötretnek vala. (Münch. cod.).
