GYÖNYÖRTELEN
GYÖNYÖRTELEN, (gyöny-ör-telen) mn. tt. gyönyörtelen-t, tb. ~ěk. 1) Miben gyönyör nincs, mi gyönyörre nem gerjeszt. Gyönyörtelen magánélet. Gyönyörtelen társaság. 2) Ki gyönyört nem érez, ki gyönyörélvezetek nélkül van. Gyönyörtelen búskomor. Gyönyörtelen erkölcsbiró. Határozóilag am. gyönyörtelenül.
