ÉDEN

Teljes szövegű keresés

ÉDEN, fn. tt. éden-t, tb. ~ěk. Héber szónak tartják, s annyit jelent 1) mint kéj, gyönyör (voluptas); 2) az első emberek lakhelye, tehát gyönyör helye, gyönyörüséges kert, paradicsom, (quasi dicas regio amoena. Joa. Simonis Lexicon). Vannak, pl. Kresznerics, kik a magyar éd szóból származtatják.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT