~EBB
~EBB, vastag v. mély hangon ~abb; lásd ezt és ~B (2). Érdekes a göcseji hasonlító ragozás: sokkellebb, messzellebb, mik nem egyebek mint sok, messze szók elsőben vel ragot vesznek fel: sokkel (= sok-vel l. E betű), messzi-vel = messzel és azután veszik fel a hasonlító ragot; máskor pedig a v-t j-vé változtatván, továbbá az l-et elhagyván, végre pedig a j-ét ismét ty vagy ny-re változtatván (miként mind ezt bőven eléadja Vass József a Magyar Nyelvészet V. kötetében 108, 109. lapokon), lesz például vén először vel raggal vén-vel, az l elmaradván s a v j-re: vén-je, j ismét ny-re változván: vén-nye, ennek tehát hasonlító foka vén-nyebb; így lesz ép-ből: ép-tyebb, bolond-ból bolondgyabb, nyomorúlt-ból nyomorúltyabb. A Torkos Sándor felemlítette náj naobb (= legnagyobb), néj szebb (legszebb) alakok sem egyebek mint nagygyal nagyobb, nagygyal szebb. ‘Nagygyal’ kifejezés a hasonlító fok mellett gyakran eléjön a régiségben, pl. a Tatrosi codexben: nagy-gyal inkább = sokkal inkább, leginkább. Lesz tehát nagygyal (= nagyval vagy nagyvel) szóból épen a göcseji nyelvjárás szerént nagyve = nagy-je = najje összébbhúzva náj, mely magas szók pl. szebb előtt néj-jé változik, mint nál-kül is lett: nél-kül. V. ö. NÁJ. Általán a göcseji és szomszédos nyelvjárás sok eredetiséget mutat és igen tanulságos példákat szolgáltat, mint az E betű alatt is olvasható.
