ÁLL, (2)
ÁLL, (2); önh. m. áll-t, vagy ~ott, htn. ~ni vagy ~ani. Tulajdon ért. áll minden lábas állat, midőn lábszárait függőlegesen fölnyujtva, s rajtok mint alapokon testét nyugtatván, helyéből nem mozdul. Egyenesen, büszkén, kevélyen, katonásan állani. Görbén, tunyán, meghajlott térddel állani. Talpon, sarkon, lábujjhegyen állani. Sorban, egymás mellett, körben állani. Mondjuk ezeket is: Fejre állani, midőn a helyzet alapja a fej. Térden állani. Négykézláb állani. Ellenkezői a) a test másmás alapu helyzetét jelentő: ül, hasal, fekszik, guggol, könyököl, b) a helyváltoztatásra vonatkozó: megy, jár, fut, ugrik, dől, hanyatlik. Használtatik több átv. értelemben. 1) Áll minden lelketlen, de ingó test, mely lábhoz vagy talphoz hasonló alapon nyugszik. Szegletben áll az asztal, s e mellett állnak a székek. A szobában ágy és több szekrény áll. 2) Mondjuk bizonyos helyen létező, s kivált fölfelé emelkedő, ingatlan testekről. Szárán áll a gabona, széna, nád. Még lábán áll a fa, le nem vágták. A templom nem áll egy sorban a házakkal. Ezen épület már évek óta pusztán áll. 3) Am. folytonosan tart, mintegy azonegy alapon marad, ellenkezője: szünik, mulik. Áll a táncz, lakoma, mulatság. Áll a mise, prédikáczió. Áll az országgyűlés, tisztujítás. Áll a háboru, csata, ütközet. Áll a vásár, bucsu. Áll a törvény, szokás, alkotmányos élet, érvényben, divatban van. 4) Létezése el van határozva, s azt változtatni nem lehet. Áll az alku, szerződés, egyesség, igéret. 5) Létezése, valósága tagadhatatlan. Ez áll, és mindig állani fog. A mit te mondasz, az nem áll, az nem állhat.
Mindezen jelentéseiből kitünik rokonsága az al, alap szókkal, ahonnan áll am. al-ol vagy al-val azaz valamely alapon létezik, valamely alappal bír. A szanszkrit nyelvbeli gyökök szthá (áll) és szthasz (állít, helyez, tesz), melyekből a hellén δταω, ιστημι, latin sto, sisto, német stehen, stellen stb. szókat származtatják, a magyar tesz igével vannak rokonságban. Állani a mandsu nyelvben ilime.
Sajátnemü vonzatai a szókötésben: 1) Vonz tulajdonító ragu neveket. Katonának állott, beállott. Papnak állott, katonává, pappá lett. Neki áll a munkának, belekap. Neki áll az ellenségnek. Neki áll az ördögnek is. Még neki áll fölebb tréfás mondat e helyett: még ő áll főlebb azaz, hibás, bűnös létére ő fordul fölül, ő vádol, ő támad meg mást. Szemesnek áll a világ = az életrevaló ember boldogúl. Leányoknak áll a világ. (Népd.) azaz a leányoknak van jó dolguk a világon. Ezek: jól áll neki roszúl áll neki valami, németes kifejezések, e helyett: illik neki, nem illik neki. Szavának állani latinos, e helyett: szavát állani. 2) Tárgyesetes neveket. Valakinek utját állani. Helyt állani, bajt állani, őrt állani. Boszut állani valakin. Jót állani valakiért, helyesebben: kezeskedni. Hideget, meleget, szomjat, éhet kiállani. Megállani a sarat, a nehézségekben állhatatosnak maradni, s rajtok kifogni. Törvényt állani, régiesen am. peres fél gyanánt a biró előtt állani, valamint: törvényt ülni am. törvényt mondani, biráskodni. 3) Segítő és beható ragu neveket egy mondatban. Ellenséggel szembe állani. Alkuba, perbe állani valakivel, ereszkedni, bocsátkozni. Szóba, beszédbe állani. Szolgálatba, hivatalba állani. 4) Marasztaló ragu neveket. Tisztében, kötelességében, becsületében áll valamit tenni, azaz, tiszte, kötelessége, becsülete úgy kivánja. Bőrében áll, életvesztés alatt tartozik vele. Perben, alkuban áll valakivel, pert, alkut folytat. 5) Kiható ragu neveket. Az ember testből és lélekből áll. Kevésből, sokból áll, Egész élete perpatvarból áll. Minden dolga evés-ivás-, mulatságból áll. Ez értelemben az illető dolog alkatrészeire, lényegére vonatkozik. 6) Közelítő ragu neveket. Valamely párthoz, felekezethez állani. Valakihez szolgának állani. 7) Állapító ragu neveket. Kettőn áll a vásár. Ha rajtam állana, máskép lenne. Nem áll mindig a tanítón, hogy tanítványa jó legyen. Ez értelemben am. bizonyos dologtól, októl függ. 8) Felható raguakat. Talpra állani. Székre, padra, asztalra állani. Valakinek akaratára, tanácsára, kivánatára állani = azt követni, teljesíteni. Nem állok rá, nem egyezěm bele.
