ÁBÉCZE

Teljes szövegű keresés

ÁBÉCZE, (á-b-cz) fn. tt. ábéczét, tb. abéczék. Azon bötük rende, vagy sorozata, melyekből az illető nyelvek alkotvák. Magyar, német, tót ábécze. Ábéczét tanulni. Ért hozzá, mint tyúk az ábéczéhez. Km. Melyik az ábéczében a középső bötü? Még az ábéczét sem tanulta, azaz, egészen tudatlan. Ábécze, kis becze, gyermekek szójátéka.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT