ABA (3)
ABA (3), festetlen (fehér), durva, szőrféle szövet, honnan abaposztó, abaköntös, abaköpönyeg, abanadrág, ily kelméből készített szövet- illetőleg öltözéknemek. A föntebbi ab (l. AB. 2.) elemzése szerint am. haba vagy hava, vagy is hab-, hav-szinű t. i. szövet. „Azon leczke alá fogják a bársonyt az abával.“ (Faludi).
„Ázsiából jött dicső eleink,
Párduczbőrös, kalpagos őseink,
Ha egy abaposztó mentét vettek,
Abban becsülettel megvénhedtek.“
Párduczbőrös, kalpagos őseink,
Ha egy abaposztó mentét vettek,
Abban becsülettel megvénhedtek.“
| (Népdalok II. kötet, 249. lap). |
A török nyelvben szinte meg van, s Hindoglu ekkép magyarázza franczia nyelven: drap turc très gros (igen durva török posztó). A persában ábaft Vullers szótára szerint: panni genus crassum et spissum; s magáról a szóról Vullers azt mondja az á (hosszú á) ,talán‘ az a (rövid a) alpha privativum helyett, mintha volna: non (bene) textum, – t. i. baft vagy bafte szószerint annyi mint szövött, szövet. De egy az, hogy az alpha privativum, mely különben is ritkán jön elő a persában, itt rövid a szokott lenni; más az, hogy a ,bene‘ szó csak oda képzeltetik az összetételbe, de valósággal nem létezik abban; nem volna-e tehát egyszerűbb és helyesebb azt mondanunk (hisz ha a magyarról nem akarunk tudni, ott van, mint imént látók, a törökben is): aba-baft (azaz aba-szövet) = abbaft = ábaft. Általán a persában számtalan scytha, illetőleg turáni vagy túri – („Túr, nomen regni Turán“ – Vullers) és médiai (ékiratilag: mádi) elem foglaltatik.
