zseb
zseb [e] főnév -et, -e [ë, e]
1. Felsőruha, felöltő v. nadrág külső, ill. belső részéhez rendsz. bélésanyagból varrott s nyílással ellátott, gyak. erre ráhajló füllel, hajtókával takarható v. begombolható, kisebb-nagyobb táskaféle zacskó, amelyben kisebb szükségleti tárgyakat (pénztárcát, zsebkést, zsebkendőt, töltőtollat stb.) hordanak. Belső, hátsó, külső, nyitott zseb; rávarrott zseb: a ruha anyagából a ruha külső részére varrott zseb; a zseb füle ←; tele van v. tömve van a zsebe (vmivel): (átvitt értelemben is) a) sok pénze van; b) (ritka) sok van neki vmiből, bővében van vminek; → lapos a zsebe; → üres a zsebe; zsebbe való → kés; zsebébe nyúlt: (átvitt értelemben is) pénzt adott vkinek vmely célra; → mélyen nyúl a zsebébe; vmennyi pénz → ágaskodik vkinek a zsebében; (átvitt értelemben) zsebében van vkinek vki: anyagilag lekötelezettje, anyagilag függ tőle; zsebében van vkinek vmi: (átvitt értelemben is) a birtokában van, rendelkezik vele; előhúzza zsebéből a noteszét, a ceruzáját; → kihúz vkinek a zsebéből vmely összeget; → kilopja a pénzt vkinek a zsebéből; zsebre dug, rak, tesz: (átvitt értelemben is) a) (bizalmas) megszerez vmit, rendsz. jogtalanul v. mint nem egészen tisztességes üzlet útján elért hasznot; b) <vmely bántalmat, méltatlanságot, sértést> tiltakozás v. megtorlás nélkül hagy, eltűr, lenyel; vmit zsebre → vág. Szóláshasonlat(ok): úgy megijedt, hogy egy → krajcár se maradt a zsebében. Ez sok volt tréfának. Ezt nem lehetett többé zsebre tenni. (Mikszáth Kálmán) Ahogy a legelső zsebbe belenyúlt az anyám, rögtön a kezébe akadt egy krajcár. (Móricz Zsigmond) A munkabér, a munkaerő ára, | cincog zsebünkben, úgy megyünk haza. (József Attila) || a. Vminek belső v. külső oldalához erősített, ehhez hasonló táskaforma tartó, kisebb használati tárgyak, esetleg szerszámok számára. Retikülje zsebében fésűt és kis kézitükröt hord. Az autó zsebébe tette a térképet, az újságot.
2. (átvitt értelemben, kissé bizalmas) Vkinek a rendelkezésére álló anyagi eszközök, pénz(összeg), vkinek az anyagi helyzete; kassza, pénztárca. A zsebe bánja: neki kell vmit megfizetnie; kiadásait zsebéhez → szabja; vkinek a zsebére megy vmi: ő tartozik megfizetni, anyagilag felelős érte. Ennyi kiadást nem bír a zsebem. Saját zsebéből fizeti a költségeket. || a. (átvitt értelemben, bizalmas) Vkinek anyagi előnye, haszna, bevétele. Nem a dolgozók zsebébe került a jövedelem. Ami kevés pénz volt, nem ment külföldi zsebekbe. (Arany János)
Szólás(ok): ld. bicska.
Szóösszetétel(ek): 1. zsebalak; zsebdoboz; zsebforma; zsebfül; zsebhasíték; zsebiránytű; zseblátcső; zsebráspoly; zsebtájoló; 2. ajtózseb; farzseb; mellényzseb; nadrágzseb; oldalzseb; órazseb; szivarzseb.
zsebbeli.
