zsákol
zsákol ige -t, -jon
1. tárgyas Tele zsákokban hord vmit vhová. A búzát most zsákolják a hajóba. || a. (tárgy nélkül) Kevés ember bír sokáig zsákolni. Egész héten zsákolt a kikötőben. Inkább … mennék zsákolni, mint hogy én akárminő rendeletre elinduljak a koldusokról letépni a rongyot. (Jókai Mór)
2. tárgyas Zsákba tesz, töm, tölt vmit. A magot most zsákolják a raktárban. Vannak már aratógépek, amelyek kaszálják, kötik, kicsépelik, s azonnal zsákolják is a búzát. (Móricz Zsigmond) || a. (tárgy nélkül) <Cséplőgépnél> a zsákos (II) munkáját végzi.
3. tárgyas (átvitt értelemben, ritka, népies) Megver, elpáhol vkit. Addig ütik és zsákolják Egymást, elöl, hátul, főbe, Míg helyreáll a becsület. (Jókai Mór)
Igekötős igék: bezsákol; elzsákol; felzsákol; megzsákol.
zsákolás; zsákolható; zsákolt; zsákoltat.
