zörrenés
zörrenés főnév -t, -ek, -e [ë, e] (hangutánzó)
A zörren igével kifejezett történés, (hang)jelenség; az a tény, hogy vmi (meg)zörren; rövid, pillanatnyi zörgő hang, zörej. Az ablak, a kanál zörrenése. Zörrenés nélkül kinyílt a kapu. Minden zörrenésre felfigyelt, kinézett, megijedt. Mintha valamely nehéz test esnék földre, erős zörrenés hallatszott. (Eötvös József) Gyáva rettegésre nincs-e mindig résen? | És nem döbben-é meg minden zörrenésen? (Arany János)
