zöm

Teljes szövegű keresés

zöm főnév -öt, -e [e] (csak egyes számban, rendsz. 3. személyű birtokos személyraggal)
1. (kissé választékos) Vmely tömegnek v. közösségnek nagyobb része, többsége. A lakosság, a parasztság zöme; a falu lakóinak zömét alkotó kisparasztság. Az osztály zöme jól halad tanulmányaiban.  A kíséret zöme is megérkezett. (Kemény Zsigmond) Az utasok zöme leszáll s a kocsi majdnem kiürül. (Kosztolányi Dezső) || a. (kissé választékos) Hasonló egyedekből álló dolgok nagyobb része, nagy többsége; vminek a java része. A rábízott ügyek zömét már elintézte. || b. (sajtónyelvi) Zömmel: nagyobb részben, többség(ük)ben. Az adatok zömmel a XVI. századból valók.
2. (gyak. 3. személyű birtokos személyraggal) (katonaság) Vmely hadseregnek, harcoló v. menetelő csapatnak fő erejét kitevő többsége egységként tekintve. A zöm biztosítása, fedezése; az elővéd, a támadó ellenség, a tüzérség zöme.  Az orosz hadsereg zöme teljes erőszakkal [= erővel] rohanta meg a históriai nevű erőssége. (Jókai Mór)

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT