zengzetesség

Teljes szövegű keresés

zengzetesség főnév -et, -e [ë, e] (irodalmi nyelvben, hangutánzó)
A zengzetes (1) melléknévvel kifejezett tulajdonság, sajátság, jelleg; vminek zengzetes volta; dallamos csengés. Hangjának, szavának zengzetessége.  A Tündérvölgyből Zrínyi nyelve hangzik ki Vörösmarty zengzetességével vegyülve. (Gyulai Pál)

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT