zenekar

Teljes szövegű keresés

zenekar főnév
1. Hangszeres zenét közös vezetéssel játszó zenészek együttese. Szimfonikus zenekar; (1945 után) népi zenekar: cigányzenekar; trottyos zenekar. A zenekart karmester vezényli.  A zenekar cigányos magyart játszik. (Szigligeti Ede) Atyám zenész volt a magyar királyi Operaház zenekarában. (Krúdy Gyula) Mint zenekarokban a klarinétok legélesebb hangjai, | melyek túlrikoltanak mindent, úgy szól az én kétségbeesésem. (Kosztolányi Dezső)
2. (átvitt értelemben, bizalmas) <Színházban, operában> az a rendsz. elkülönített hely, ahol a zenekar játszani szokott. A zenekarból nézte végig az előadást.  A zenészeket figyelte, kik a zenekarban kottáikat lapozgatták, hangszereiket próbálgatták. (Kosztolányi Dezső)
Szóösszetétel(ek): cigányzenekar; hangversenyzenekar; kamarazenekar; szalonzenekar; tánczenekar.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT