zeneértő
zeneértő melléknév és főnév -t, -je [e]
Zene iránt fogékony, zenében képzett, zenével kapcs. dolgokban tájékozott <személy, csoport>. Zeneértő közönség. A város minden zeneértője megjelent a hangversenyen. Az Egyveleg muzsikai részét ítéljék meg a zeneértők. (Vörösmarty Mihály) Aase halálát játszotta. Tudással, magas nívójú egyszerűséggel és egyéni ízléssel – döntötte volna el egy zeneértő; de a fiatal vendég nem volt az. (Kaffka Margit)
zeneértői.
