zenebona

Teljes szövegű keresés

zenebona [e-e] főnév ..nát, ..nája (bizalmas, kissé rosszalló, hangutánzó)
Általában rendkívül nagy zaj, lárma.  Jó füle lehet a szultánnak, ha ezt a zenebonát napestig hallgatja. (Gárdonyi Géza) Az ágyúk és puskák zenebonáján túl más, elszigetelt zajok tolakodtak agyába. (Karinthy Frigyes) || a. Kül. nem fontos ügyben támadt s nem súlyos kimenetelű, de lármás veszekedés, perpatvar, rendzavarás, zajos tülekedés, a helyhez v. az alkalomhoz nem illő hangoskodás. Nagy zenebona támad; zenebonát csap.  No hisz keletkezett cifra zenebona; A boszorkány sereg gyorsan kirohana. (Petőfi Sándor) [Alkalmi vers.] Zenebona, babona, Húzavona vesszen! | Visszavonás, levonás Minket ne epesszen. (Arany János) Nagy zenebona kezdődött a kabátokért. (Mikszáth Kálmán) || b. jelzői használat(ban) (ritka) Olyan <személy>, aki sokat, esetleg hangosan szokott beszélni, szeret vitatkozni.  [Az utitársak] egy kicsit várják, hogy mi lesz, de mikor látják, hogy nem lehetek valami zenebona ember, nem törődik velem senki. (Móra Ferenc)
zenebonás.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT