zegzug

Teljes szövegű keresés

zegzug [ë v. e] főnév -ot (zeget-zugot) [ë-ë v. e-ë], zege-zuga [ë-e v. e-e] v. -a (-ja)
1. Háznak, tájéknak, ritk. bútornak kisebb, rejtett v. nehezen áttekinthető helye. A házkutatáskor minden zeget-zugot felforgattak. Ismerte a hegyvidék minden zegét-zugát.  Kereste ott fönn a csapot Vitéz, | Zeget-zugot kikutat érte. (Petőfi Sándor) Bevonszolta Bencét az oldal szobába. | Ott egy régi szekrény poros zege-zugát Felhányta. (Arany János) Pepike … otthonosan mozgott a lakásban, melynek minden zegét-zugát ismerte. (Kosztolányi Dezső) Volt egy … meséskönyvem. Kép, szöveg | minden zegzugot benépesitett égen és földön. (Szabó Lőrinc)
2. (ritka, régies) Cikcakk.  [A repülőgép] két szárnyának hegyei … találkoztak feleúton a felhők ellenkező szikráival, nyilazó zegzugot rajzolva a sötét égre. (Jókai Mór)
3. jelzői használat(ban) (ritka, irodalmi nyelvben) Ide-oda kanyarodó v. cikázó, zegzugos.  Úgy tudott futni, mint a róka, zegzug iramodással kóvályogva üldözője előtt. (Jókai Mór)

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT