zátony

Teljes szövegű keresés

zátony főnév -t, -ok, -a
<Folyó medrében, tó v. tenger fenekén> az a magasabb, csak sekély vízzel borított v. a vízből ki is emelkedő rész, amely a hajózást zavarja, ill. akadályozza. Parti zátony; megfeneklik a zátonyon; zátonyra fut, jut, kerül: (átvitt értelemben is) <vmely kísérlet, terv, törekvés> meghiúsul, nem sikerül; zátonyra futtat. A hajó nem messze a parttól zátonyra futott.  A zátony a sziget fokából nyúlt fölfelé a víz alatt. (Vörösmarty Mihály) Úgy vagyok, mint az a hajós, aki mindig zátonyra jutott, valahányszor a tengerre ment. (Gárdonyi Géza)
Szóösszetétel(ek): homokzátony; korallzátony; sziklazátony.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT