zászlósúr
zászlósúr [s-ú] főnév
1. (történettudomány) Az az előkelő, nagy birtokú nemes, aki birtoka alapján külön katonai csapatot volt köteles az ország védelmére kiállítani és saját zászlaja alatt a király táborába vezetni. Középkori zászlósúr nem nézhetett le büszkébben jobbágyaira … (Eötvös József) E zászlósurakkal sok nemes dalia, Összegyűlt sok régi nagy nemzetség fia. (Arany János)
2. (történettudomány, 1945 előtt) Az a világi v. egyházi személy, aki az ország vmely főméltóságát v. az udvar vmely főtisztségét viselte; az egykori felső tábla, majd a főrendiház tagja. Tíz volt a telefonom száma … Ott volt a számom a miniszterek, zászlósurak és más notabilitások számai között. (Krúdy Gyula)
zászlósuraság; zászlósúri.
