zajtalan

Teljes szövegű keresés

zajtalan melléknév és határozószó
I. melléknév -ul, -abb (kissé választékos)
1. Olyan <mozgás, cselekvés>, amely nem okoz zajt, nem jár zajjal, (erős) hanggal; hangtalan, nesztelen. Zajtalan ajtónyitás, járás, lépések, munka, repülés. Zajtalanul kinyitja az ajtót.  Sajátságos, zajtalan tolongás indult meg a bejárat körül. (Kaffka Margit) Óvatosan, zajtalanul felemelkedtem fekvőhelyemről. (Kuncz Aladár)
2. Zaj nélkül, hangtalanul működő <gép>. Zajtalan írógép, motor.
3. Olyan <hely>, ahol nincs zaj, lárma; csendes. Ez az utca éjjel zajtalan.  Setét vala az éj s a ház zajtalan. (Vörösmarty Mihály) Néptelenek és zajtalanok voltak az utcák. (Jókai Mór)
II. határozószó (költői) Zaj nélkül, zajtalanul.  Így állt sokáig Salgó zajtalan … (Petőfi Sándor) Hősök száguldanak motorokon, | ujszerü fegyverek | csattognak zajtalan. (Szabó Lőrinc) || a. (ritka, költői) Csendesen, meghúzódva.  Itthon maradtál zajtalan, szerényen. (Reviczky Gyula)
zajtalanság.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT