zajos
zajos melléknév -an, -abb
1. Zajjal járó, zajt keltő. Zajos forgalom, zajos erjedés: hevesen sustorgó hanggal, erős pezsgéssel történő e.; a must zajos erjedése. A körútakon zajos … kocsik tolakodtak, újfajta közlekedési eszközök. (Karinthy Frigyes) || a. Hangos beszéddel, lármával, zajjal kísért, ezzel együttjáró. Zajos szórakozások, tetszésnyilvánítások, vitatkozás. Zajos jelenetek következtek. A bejelentést zajos helyesléssel fogadták. Bodrogközbe rohant legelőbb; de zajos vala jötte. (Vörösmarty Mihály) Mindenki kezet szorít, zajosan üdvözlik egymást. (Jókai Mór) Zajosabb botrányok nem zavarták a ház békéjét, csak … apró csetepaték. (Kosztolányi Dezső) || b. Olyan <személy, csoport>, aki, amely hangoskodva, lármásan viselkedik; zajongó. Zajos gyerekek, nép, társaság, vendég. Nagyon is hallgatag vagy a zajos társaságok közepett. (Gyulai Pál) A körútakon zajos tömegek … tolakodtak. (Karinthy Frigyes) || c. (régies) Viharos, háborgó. Zajos folyó, tenger. Palinurus a zajos tengeri Habok közt a kormányt két kézzel tekeri. (Csokonai Vitéz Mihály)
2. Olyan <hely, helyiség, vidék>, ahol sok zaj, lárma van. Zajos ház, kastély, osztály, utca. Álmomban az éjjel … mintha Játszom vala … | Hős Bendeguz atyám zajos udvarában. (Arany János) Mind városba vágytak, fel Pestre, zajos utcákba, színházakba. (Kaffka Margit) || a. Élettel teli, vidámságtól hangos. Zajos mulató. Csend van megint Mindenfelé a rég zajos hazában. (Vörösmarty Mihály) Zajos a Somlyó szüretkor, …esténként … kurjantás hangzik a néma csendben, s innen-onnan messziről elmosódott zenehangokat hoz a … szellő. (Mikszáth Kálmán)
3. (átvitt értelemben, kissé választékos) Viharos feltűnést keltő, nagy port felverő. Zajos hatás, siker. 1845-ben a mű zajosb elismerést nyert. (Gyulai Pál)
4. (átvitt értelemben, kissé választékos) A társasélet változatos megnyilvánulásaiban bővelkedő, mozgalmas. Zajos életet él. Zajos ifjúság után magányba vonult. Elmúltak a zajos napok. Jártam a zajos világot, Ösmerem jól csábjait. (Tompa Mihály) Ezelőtt kétszáz vagy háromszáz esztendővel… a debreceni tornyos collegiumban éppen olyan zajos volt az élet, mint most. (Mikszáth Kálmán) Az apjuk … zajos múlttól elgyengített, … totyogós öreg ember. (Kaffka Margit)
5. (régies) Hangos kitörésekre hajlamos, szertelenségekben megnyilvánuló. Laborfalvi … jól adá a zajos indulatú, mély szenvedélyű Thisbét. (Vörösmarty Mihály)
zajosodik; zajoskodik.
