zajgás
zajgás főnév -t, (-ok), -a
A zajog igével kifejezett cselekvés, hangmegnyilvánulás; az a tény, hogy vmi zajog, ill. ennek eredménye; az okozott (tartós) zaj, lárma. A tömeg zajgása csillapodott. Künn iszonyú volt a küzdők zajgása. (Vörösmarty Mihály) Az iskolában halk zajgás van, mikor Marci belódul. (Gárdonyi Géza) || a. (ritka, bizalmas) Méltatlankodó elégedetlenséget kifejező lárma, zaj, kiabálás. Nagy zajgás támadt a nézőtéren, a műsor megváltoztatásának bejelentésére. Az ügyvédek között nagy zúgás, zajgás támadt erre a szóra. (Jókai Mór)
2. (ritka, irodalmi nyelvben) Mozgalmas, kalandos, változatos élet(mód). A régi zajgásokból, dacokból, kraválokból …, nem maradt egyéb, mint egy nikkel zsebóra. (Krúdy Gyula)
zajgási.
