vérrokon
vérrokon főnév
1. Vkinek vér szerinti rokona; közös őstől származó személyek egyike a többiekhez való viszonyában. Közeli vérrokonok. Nemcsak név-, de vérrokonom s legbizodalmasabb barátom. (Tolnai Lajos) Sokszor elnézem a nagy homlokú, elborult szemű félvak poéta … kőszobrát … Idevaló volt az is, és nekünk közel vérrokonunk. (Kaffka Margit) Ebben a mi családunkban soha egy pillanatra sem szűnt meg a vérrokonok egymásra támaszkodása. (Móricz Zsigmond)
2. (ritka) Közös őstől eredő, származását tekintve rokon.
vérrokoni; vérrokonság.
