veréb
veréb [e] főnév verebet [e-e-e], verebe [e-e-e]
1. Lakott helyeken nagyon gyakori, szürkésbarna tollú, zömök törzsű, inkább káros, mint hasznos madár; a hím torkán fekete folt van (Passer domesticus). Házi veréb; a veréb csiripel v. csiripol, ugrál; a verebek a porban fürödnek; elülnek a verebek. Csüpögve fürdik s üt tanyát most A szemtelen veréb. (Tompa Mihály) Varjak a Vérmezőn, galambok a | Mátyás tornyon, sirályok a Dunán | és mindenütt verebek, verebek! (Babits Mihály) Emberek | fagytak meg télen s éhes verebek. (Szabó Lőrinc) || a. (állattan) Mezei veréb: a házi verébnél kisebb, kertekben, ligetekben gyakori madár; füle tájékán és torkán világos alapon sötét folt van (Passer montanus).
2. (átvitt értelemben, ritka) Szürke v. közönséges veréb: jelentéktelen ember, átlagember.
Szólás(ok): (népies, tréfás) veréb van a kalapja v. a süvege alatt: nem emel kalapot; a verebek is csiripelik: már mindenki tud és beszél róla; (bizalmas, tréfás) emlegetik a verebek: csuklik; ld. még ágyú, bagoly. Közmondás(ok): Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok: jobb azt választani, amit azonnal megkapunk, mint azt, ami ennél nagyobb értékű ugyan, de még bizonytalan.
Szóösszetétel(ek): 1. verébcsapat; verébcsipogás; verébcsiripelés; verébfej; verébfészek; veréblépés; verébsörét; verébtojás; 2. fiaveréb; nádiveréb.
verebecske; verebes; verebész; verebezik; verébnyi.
