van [1]
van [1] tárgyatlan ige volt, → legyen [ë-ë] v. (népies, régies) légyen [ë], → lenni [ë]; vagyok, vagy, vagyunk, vagytok, vannak v. (tájszó, elavult) vagynak; jövő → lesz [lëssz]; feltételes mód volna v. (népies) vón(a) v. lenne [ë-e]; feltételes mód múlt lett volna v. (ritka, régies) volt volna; (jelentő mód jelen egyes 3. sz., tájszó, régies) vagyon; (főnévi igenév csak ebben az alakzatban) vanni van, (ritka, népies) volni volt, volni volna (nem, sem szóval tagadott alakban jelentő mód jelen 3. személyben nem haszn.)
I. <A létezésnek v. vmely változatának kifejezésére.>
1. A meglevők, a létezők közé tartozik; létezik. Volt, nincs: (hirtelen) eltűnt, elveszett, elmúlt. Gondolkodom, tehát vagyok. A mi naprendszerünkön kívül egyéb naprendszerek is vannak. De még lázong büszke vérem És az égtől számon kérem, Hogy szenvedek, hogy vagyok! (Komjáthy Jenő) Aki mást akar, mint mi most van, Kényes bőrét gyáván nem óvja. (Ady Endre) || a. Az élők közt fellelhető; él. A világon van: megszületett és él. Vannak még öregek, akik emlékeznek rá. || b. Kisebb számban előfordul; akad. Van, aki … Vannak hamis proféták, akik Azt hirdetik nagy gonoszan, Hogy már megállhatunk. (Petőfi Sándor) Van még, aki magyar földön szabad. (Ady Endre) || c. <Mesében, költött világban> képzeletbeli helyen létezik. Egyszer volt, hol nem volt…: <népmesét kezdő szokásos fordulat.> Volt egyszer egy város. Volt egyszer egy festő, aki imádta a feleségét … (Ambrus Zoltán) || d. <Elvont dolog> a konkrét létezőkben, ezek megnyilvánulásaiban felismerhetően, tőlük bizonyos fokig elvonatkoztathatóan létezik. Vannak kétségbevonhatatlan tények. Hidd el, hogy van igazság, jóság, szépség. Az óriási szenvedély Volt, nincs; elröppent mint a szél. (Vajda János) [Parasztanyóka.] S úgy elfárad, míg a templomba ér, … letérdel ott a bús hideg kövön S ha van öröm, úgy néki ez öröm. (József Attila) || e. (vallásügy) <Isten, szellem vallásos elképzelés szerint> az emberi, az anyagi léttől különböző módon létezik. Van Isten → az égben. Verje meg, verje meg, ha van verő Isten, | Aki csak egy kicsit ósdit akar itten. (Ady Endre)
2. <Munka, elvégzendő, elintézendő dolog> elvégzésre, elintézésre vár. Van itt munka bőven. Tennivaló van elég. Úgy tett, … mintha nem is tudna arról, hogy dolog is van a világon szeredán [= szerdán]. (Petelei István)
II. (rendsz. helyhatározóval) <A jelenlét kifejezésére.>
1. Vhol van: <ember, állat, helyét változtató dolog> meghatározott időben vhol tartózkodik, ott található; <ember> vhova utazott, és még ott tartózkodik. A folyosón, a konyhában, az udvaron van; falun, fürdőhelyen van; elvan; itt van; ott van; balra van, jobbra van; → árkon-bokron túl van; → jelen van; oda van a szomszédban, a városban; egyedül van a szobában; fent van az emeleten; → lélekben ott van vhol. Merre van? Apám a városban van. Valamennyien itt vannak? Én is ott voltam. A tehenek a legelőn vannak. A hajó a kikötőben van. Ezalatt Piroska, rózsaszin sátorban, | Az érte vivókat nézi vala sorban, | Szemesen fürkészte, köztük van-e Toldi? (Arany János) Jöjjön, jöjjön, kedves kisasszony … Itt jó helyen van. A saját házában van. (Mikszáth Kálmán) Kisgyerekek is vannak itt. Egyik megfogja a másik kezét. (Gelléri Andor Endre) || a. (főnévi igenévvel) Vmit tenni van: elment v. elutazott, hogy vmely cselekvést, munkát elvégezzen, és még nem jött haza. Aratni, kaszálni van; dolgozni, vásárolni van. Ő is árkot ásni van. || b. Vhol lakik. Vhol van férjnél: vhol lakó férfihoz ment feleségül, s ott él. Az anyja falun van. Három éve vagyok a fővárosban. A fiatalok itt vannak a szomszéd utcában. A lánya Debrecenben van férjnél. || c. Vmely hivatalban, hatóságnál v. más intézménynél dolgozik. A minisztériumban, a városházán, a tanácsnál van. Tavaly még az építővállalatnál volt. || d. (helyhat nélkül) A beszédhelyzetből ismert helyen v. szokott helyén tartózkodik. Hány vendég van? Kocsis az ostorral pattogat és kongat, Ki elől, ki hátul csutorál, kurjongat … Mindez azért történt, hogy hallja meg a cseh, S király jövetelét, ha van őr, jelentse. (Arany János)
2. Vhol van: <helyét változtató személy, esetleg állat, dolog> vhova ment, került, s éppen ott található. → Helyben vagyunk; → itt van; itthon vagyunk: hazaérkeztünk. Már itt is vagyok. Mire odaérkeztünk, már ők is ott voltak. Hop! leszálltam, itt vagyok. (Vörösmarty Mihály) Itt vannak magácskáért Rekettyésről. (Mikszáth Kálmán) || a. Hol van?: régen megszűnt, eltűnt. Hol van a patakzaj, hol van a madárdal, S minden éke, kincse a tavasznak s nyárnak? (Petőfi Sándor) Ne gondolj napra, évre, | hol vannak ők, ne kérdje szó, | felel a refrén, visszakérdve: | de hol van a tavalyi hó? (Szabó Lőrinc–Villon-fordítás) || b. Gyors mozgással megjelenik vhol, ott terem. Egy ugrás, és már kinn van a vízből. Hiába kergettem ki, egyszerre csak megint a kertben volt. Ott az ürge, Hű, mi fürge, Mint szalad! | Pillanat, S odabenn van, Benn a lyukban. (Petőfi Sándor) || c. Nyomon van: a) (vadászat) megtalálta a vad nyomát, és most azon követi, üldözi; b) birtokában van azoknak az adatoknak, ismeri azokat a körülményeket, amelyek vkinek a megtalálásához, vminek a felderítéséhez szükségesek.
3. Vhol látható. Fenn van: <égitest, a szóban forgó időben> az égen látható. Fenn van a nap, a hold; fenn vannak a csillagok; (népies) fenn van már a vacsoracsillag: már beesteledett. || a. Ábrázolva, megjelenítve vhol látható, szemlélhető. Ki van ezen a képen? Hát mondd, hihetsz-e annak, | ki fűtve lakik öt szobát, | falain havas tájak vannak, | meztelen nők, meg almafák? (József Attila)
4. <Hordozható, szállítható dolog, tárgy> vhol, vkinél huzamosabb ideig, állandóan, rendszeresen található, mert ott tartják. A pénzed biztos helyen van. Nálatok hol vannak az újságok? Száz forintja van kendnek nálam, Vendel, jó helyen van-e? (Vas Gereben) || a. Rövidebb ideig, alkalmilag, a beszéd idején v. a szóban forgó időben éppen vhol található. Kéznél van vki, vmi; a keze ügyében van vmi; nála van vmi: éppen magánál tart, magával hord vmit. Nálad van a zsebkésed? Hol van a fésűm? Itt van a kulcs, amelyet kerestünk. || b. Vmi van vkin v. vmiben van vki: vmely ruhát, ruhadarabot öltött magára, így az a ruha(darab) fedi testét v. az illető testrészét. Fürdőruha, kabát, nadrág, szoknya van vkin; kalapban, sapkában van: kalap, sapka van a fején (főleg olyankor, amikor hajadonfővel szoktak lenni). Sötétkék ruha van rajta. Barna félcipő volt rajta. Vilin szürke ruha volt, apró fekete pöttyökkel. (Kosztolányi Dezső) || c. Vmi van vkin: vmely ékszert v. jelvényt tett magára vki, azt viseli. Gyűrű, kokárda, nyaklánc van rajta. Miért vagy oly kevély, te palota? | Uradnak fényében kevélykedel?… | Azért van rajta gyémánt, hogy szive Mezítelenségét takarja el. (Petőfi Sándor)
5. <Helyhez kötött dolog> vhol állandóan megtalálható. A Mecsekben nagy mennyiségű szén van. Afrikában nagy őserdők vannak. Szeged a Tisza mellett van. Buda a Duna jobb partján, Pest a bal partján van. Van a közelben egy menedékház. Hegyen van a babám háza. (népköltés) || a. Vmennyire van: bizonyos távolságra található vkitől, vmitől v. tőlem, a beszélőtől; vmekkora utat meg kell tenni, amíg odaér(ünk), odaérek. Közel van (hozzánk); messze van (tőlünk). Az iskola nem volt messze a lakásunktól. A város már csak két kilométerre van. Innen három percnyire van a megálló. || b. (alany nélkül is) Közel, messze van (az út) vhova, vmeddig: kis, ill. nagy utat kell megtenni, míg odaér az ember. Messze van odáig. Nem messze van a kerítésig. || c. <A szóban forgó helyen v. dolgon> mint velejárója megtalálható. A falusi házakon sok helyen zsindelytető van. A tornyon sok cifra díszítés volt. Én nem irígylem koszorútokat; Penész van rajta és halotti szag! (Petőfi Sándor) Konstantinápoly a kutyák paradicsoma. Ott vagy nincsenek udvarok, vagy ha vannak, a házak tetején vannak. (Gárdonyi Géza)
6. <Vkinek, vminek a választható tartózkodási helye> alkalmilag v. állandóan vkinek, vminek a közelében v. meghatározott irányban, távolságban található. Vhol van vkinek, vminek a helye: a) állandóan, rendszeresen ott található vki, vmi; b) ott kell lennie. Itt van a helyed mellettem. Melletted van a helyem. Hol van az ideiglenes szállásunk? Falu kocsmájában van az én lakásom. (Petőfi Sándor) Az én helyem csak közeledbe van. (Gyulai Pál)
7. <Személy, dolog,> vhol, ahol kell, a megfelelő célra, vmely szükséglet kielégítésére rendelkezésre áll, nem hiányzik. Van is, nincs is v. (ritka) van s nincs: a) bizonyos szempontból van, más szempontból meg nincs; b) alig van, mintha nem is volna; (bizalmas, tréfás) vanni van (, de csak ..): nem mondhatom, hogy nincs, de … Van itt ember mindenre. Van ott pénz (elég). Szívesen adom, hiszen van elég. Berend Iván maga van mindenhez, ami saját magának kell. (Jókai Mór) Vissza fogja fizetni … Ha pedig ő nem tenné, itt vagyok én. (Mikszáth Kálmán) Van-e tinta a háznál? Van … És toll? Kéri, hogy adják elő. (Nagy Lajos) || a. Vmihez van vmi: vmihez hozzátartozik, jár vmi; vmihez még adnak, kiszolgálnak vmit. A húshoz saláta is van. A csomaghoz levél is van. || b. (Még) van: <étel, ital, anyag, áru> nem fogyott el, <hó, jég> nem olvadt el; megmaradt és megvan. Van még tej? Használjuk addig, amíg van. Meddig lesz ilyen kabát? Ott még most is hó van. Van magyar borotok? – Van. – Tokaji két butéliával. (Kazinczy Ferenc) Láttad-é tavasszal, de mikor még hó van, Szemétdomb körűl a havat olvadóban? (Arany János) A tarisznyám fenekén van még egy darab zabkenyér. (Jókai Mór) Szódavizük csak van? Helyes, hozzon két üveg szódavizet. (Kosztolányi Dezső)
8. (vonatk. névmással v. határozószóval és főnév igenévvel) Van mit v. min stb. v. hol vmit tenni: nem hiányzik, sőt gyak. bőven rendelkezésre áll az, amit v. amin, ahol stb. vmit tenni lehet. Van ott mit látni: sokféle látnivaló található ott; nem volt mit tenni(e): nem tehetett mást (, mint…) mit volt mit tenni?: mit tehetett v. tehettünk volna egyebet (, mint): ..; van (neki) mit enni; van min csodálkozni; van hol aludnunk; van mit aprítania a tejbe; van hova lehajtani(a) a fejét; van mit → tartania. Most minden kis kunyhó egy tündérpalota, Ha van honnan rakni a kandallóra fát. (Petőfi Sándor) || a. (népies) Látni volt: látni lehetett. Fürge vitéz s bátor harcolt többféle csatákban: Volt is látni jelét, feje, homloka s karjai sebjén. (Czuczor Gergely) Csikorgó kapui híres Murányvárnak, | Vesselényi előtt másnap megnyilának … És mégsem volt látni egy örvendő arcot. (Tolnai Lajos)
9. Vmiben van: vminek a részei, tagjai v. elemei közé tartozik, v. mint annak alkatrésze v. módosító, járulékos eleme kimutatható. Benn(e) van vmiben: <személy> vmely társadalmi v. politikai szervezet tagjai közé tartozik. Benn van a pártban; benne van a szövetkezetben. Mi van ebben a vegyi készítményben? Ebben a vízben kénhidrogén is van. Ebben a mondatban háromféle határozó van. Te Juliska szívem, mi volt abban a pácban, mikor a múltkor nyulat ettünk nálatok? (Móricz Zsigmond)
10. Vkin, vmin van: <szem, figyelem, hatás> bizonyos időn át vkire, vmire irányul. Rajta van a szeme vkin, vmin. Mindnyájuk figyelme a bűvészen volt. Az esze már a lányokon van. Még mindig rajtuk volt az átok, a varázs. Rajtunk van a világ szeme. (Vas Gereben)
11. <Természeti adottság, vmely állapot> a beszélő környezetében v. a szóban forgó helyen beállott és erősen érzékelhető. Csend van; hideg, meleg van; sötét van; nagy zaj van. Akkor nagy hidegek voltak. Túl a réten néma méltóságban Magas erdő; benne már homály van. (Petőfi Sándor) Csönd van, mintha nem is rezzennénk. (Ady Endre) Szép nagy csendesség van körülöttem jó ideje már. (Kaffka Margit)
12. (rendsz. kiemelő hangsúllyal) <Vmely cselekvés, folyamat, ill. állapot> nagy fokban, nagy erővel jelentkezik, folyik. → Tűz van!; van nagy öröm; vmi van a → levegőben. Volt is sírás-rívás. Volt nagy felfordulás. Van kacagás, van taps: „Rajta! ne félj Lőrinc!” (Arany János)
13. <Elvont dolog> fennáll, megállapítható, hatása érezhető. Baj van; annyi → baj legyen!; a baj, a bibi, a bökkenő, a hiba csak ott van, hogy …: csak az a baj, hogy …; van benne ← valami; szükség van vmire. Ebben sok igazság van. Mi van abban ←, hogy … Itt hiány van. Milyen viszony van kettejük közt? Van köztük némi egyetértés. Ebben a borban sajátos zamat van. Hadd felejtsem el, hogy férfi lettem, Hogy vállamon huszonöt év van már. (Petőfi Sándor) De ily erőt, mint amely van e vitézben, Én nem tapasztaltam soha emberkézben … (Arany János) Ahol a lovad megbotlik vagy visszahökken a hídon, ott bizonyosan valami baj van vagy a korlátfán, vagy a híddongákon. (Mikszáth Kálmán) || a. <Lehetőség> valósággá, cselekvéssé válhat; fennáll: van rá esély, eshetőség, mód, remény; kilátás van vmire. Itt többféle lehetőség van. Innen szép kilátás van a vidékre. Mért nem szeret ugy engem istenem? Hogy volna mód sorsán enyhítenem. (Petőfi Sándor) || b. <Társadalmi rend, államforma v. azt szabályozó elv> fennáll. Nálunk demokrácia van. Ott most új rend van. Haza csak ott van, hol jog is van. (Petőfi Sándor)
14. <Ki nem fejezett gondolat, érzés, erkölcsi tulajdonság, esetleg elgondolt dolog, személy> lehetőségként, szellemi tartalomként v. jellemvonásként rejlik vhol, vkiben, vmiben. Az emlékezetében, a fejében van vmi; ajkamon v. → nyelvemen van; szívén van vmi v. vkinek a sorsa; vmi vkinek a → vérében van. Nagy jóindulat van benne. Mondd ki, ami a szíveden van. Zengj, édes lantom, Zengd ki, ami benned van. (Petőfi Sándor) Mert elmenne könnyen, el is bujdokolna, Ha az édesanyja előtte nem volna. (Arany János) || a. (bizalmas) Van eszében: nem is gondol rá (, hogy megtegye), egyáltalán nincs szándékában; esze ágában sincs. || b. <Szellemi, művészeti alkotásban, írásbeli feljegyzésben mint annak tartalma> kifejeződik v. abban ábrázolva szerepel. Sok van (már) a → rováson v. sok van vkinek a → rovásán. Mi van ebben a versben? Csupa jó ötlet van ebben a pár sorban. A cikkben sok jó gondolat van. Érdekes alakok vannak ebben a regényben. Míg elpártolt barát, ifjúság, jószerencse És messze élt a nő, ki dalaiba van. (Juhász Gyula)
15. (nyelvtudomány) Vmi van vmi mellett v. vmi után: vmely nyelvtani alak használatos vmivel, vmely szóval, szerkezettel kapcsolatban; vmi együtt jelentkezik, jár, áll vmivel. A németben némely elöljáró után birtokos eset van. Sok ige mellett tárgy van a magyarban. || a. (nyelvtudomány) Vmin van: <hangsúly> a mondat vmelyik részét, szavát v. a szó vmely részét a többi közül kiemelkedővé, feltűnőbben hallhatóvá teszi. A hangsúly azon van, hogy … Magyar szóban a főhangsúly majdnem mindig az első szótagon van. Ennek a mondatnak minden szaván nyomaték van.
III. <Időnek, időbeli jelenségnek v. folyamatnak a beszéd v. a szóban forgó esemény időpontjához való viszonyítására.>
1. <Időtartam, kül. nap(szak), hónap, év(szak)> már megkezdődött, de még nem ért véget; (éppen most) tart. Reggel van; este van; tél, tavasz, nyár, ősz van. Az idén 1962 van. Most május van. Milyen nap van ma? Ma hétfő van. Ma tizedike van. Mikor együtt voltunk, Tudom hogy szerettél. | Akkor meleg nyár volt, Most tél van, hideg tél. (Petőfi Sándor) Este van, este van: kiki nyúgalomba. (Arany János) Tavasz volt, és a Pattantyús utcai hölgyeknek … regényeket olvasott Rezeda úr. (Krúdy Gyula) A ház mélyebbre vetette árnyékát maga elé. Késő délután volt. (Babits Mihály) || a. <Időpont> éppen mostaninak, jelennek tekinthető, mert az óra, az időjelző készülék mutatja. Dél van; vmennyi óra (, perc, másodperc) van: éjfél v. dél óta eltelt annyi óra (és perc meg esetleg másodperc), és az időjelző készülék annyit mutat. Most van éjfél. Hány óra volt akkor? Éppen most van tizenkét óra. Van már hét óra? Még nem volt nyolc óra, amikor … Mire odaérsz, lesz este kilenc óra. És péntek volt két óra és sötét a hajnal. (Radnóti Miklós) || b. (ritka) <Az idő> múlásának, folyamának vmelyik szakaszán, pontján tart. S fölment a pincéből, hogy meglássa, vajon Odakünn az idő millyen tájba vagyon … (Arany János) || c. (alany nélkül, időhat szóval) <Csak néhány kapcsolatban.> Korán van (még): a) alig múlt el az éj, a nappalnak még csak kezdetén tartunk; b) (rendsz. főnév igenévvel) nem jött még el az az idő, amikor a szóban forgó cselekvést végezni szoktuk, végezni kell v. célszerű; korán van még reggelizni, aludni; késő(n) van már: későre jár az idő, közel az éjszaka; késő(n) van már vmihez: elmúlt az az idő, amikor vmit tenni kellett volna. || d. Vhol, kül. vmiben van vki: vmely időtartam, időszak vkinek számára elkezdődött, és még tart. Vmelyik hónap(já)ban van: <nő> terhességének vhányadik hónapja elkezdődött és tart; vmiben vagyunk: most éppen vmely időszak tart; benne vagyunk vmiben: vmely időszak már jó ideje tart. Márciusban vagyunk. Benne vagyunk a nyárban. Még csak most vagyunk a tavasz elején. A lábain, noha ősz évadján vagyunk, vastag téli botos vala. (Mikszáth Kálmán)
2. <Esemény, cselekvés, állapot> korábban elkezdődött, s még nem fejeződött be, nem ért véget; tart. Szünet van; vmiről van szó ←; arról szó se legyen. Most éppen tanítás van. Tegnap egész nap nagymosás volt. S most afölött van a tanácskozás: Hová fordítsák léptöket jelenleg? (Petőfi Sándor) Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk, | de mi férfiak férfiak maradjunk. (József Attila) || a. Közös cselekvés vmely időpontban kezdődik. Mikor van a holnapi konferencia? Ma tizenkettőkor volt az ebéd. || b. Vmi(je) van (vminek): vmely szakaszánál v. mozzanatánál tart vmi. Vége van. Most van a felvonás kezdete. Ekkor volt a legizgalmasabb jelenet a darabban. Éppen akkor volt a mérkőzés fordulópontja.
3. Vmikor van: <vmely nevezetes nap, időszak, bizonyos időszakot igénybe vevő cselekvés, esemény> vmely meghatározott napra, naptári napra v. időszakra esik; vmikor tartják. Mikor van húsvét? Mikor van a neved napja? Ma van a születésnapom. Az őszi vásár szeptember két első hetében van. Ma egy hete volt az ünnepély.
4. Itt van: <évszak, nevezetes nap> a megelőző évszak, a megelőző napok elmúltával (íme) megérkezett, beköszöntött. Itt van a tavasz! Itt van május elseje! Itt van a karácsony. Itt van az ősz, itt van ujra. (Petőfi Sándor)
IV. <Esemény végbemenésének kifejezésére.>
1. <Folyamat, cselekvés> történik, végbemegy. Mi van itt? Ez akkor volt, amikor …
2. (alany nélkül rendsz. csak módhat mellékmondattal) Megesik, megtörténik, előfordul. Van rá eset, hogy …; van (az) úgy, hogy …: van, hogy … → Hogy volt! Miért van az, hogy …?: miért következik be, mi az oka annak, hogy…? || a. Van (azzal) úgy az ember, hogy: megesik az emberrel, hogy … Így van az ember: megesik az emberrel az előbb történt v. szóban forgó v. ehhez hasonló dolog. Én úgy vagyok, hogy már százezer éve | nézem, amit meglátok hirtelen. (József Attila)
3. Mi van vkivel, vmivel?: a) mi történik v. történt vele?; b) mi (baj) érte?; c) hogy áll az ügye? Mi van a barátunkkal? Mi van a családjával? Mi van vele? Gyere jelenteni, mi van vele, hogy még fel nem öltözött … (Mikszáth Kálmán)
V. (határozóval) <A létezés állapotának meghatározására.>
1. Vmilyen egészségi állapotban található; vhogyan érzi magát. → Alig van; gyengén van; jól, jobban van; → rosszul van; nem jól van; halálán van: haldoklik. Hogy vagy? Jól vagyok. → Odáig van. Jó erőben, jó színben van. Az még úgyabbul van. Hogy van édes anyám? nem beteg-e szegény? (Arany János) Ki járt kint nála? | Ki tudja, mondd, hogy van Babits Mihály? (Radnóti Miklós) || a. Vmilyen testi v. idegállapotban, tudatának vmely állapotában található. Ébren, félálomban, mély álomban van; eszén, eszénél v. észnél* van: képes józanul megfontolni, amit tesz; fenn van: a) nem alszik; b) <beteg> elhagyta az ágyat; magánkívül van; → talpon van. Nagy örömben, szomorúságban vannak. Haza megyek ölébe vesz dajkám, Az altató nóta hangzik ajkán, Hallgatom, s félálomban vagyok már. (Petőfi Sándor) Sok ideig magánkívül volt, és szüntelenül félrebeszélt. (Jókai Mór)
Kerülendő szó vagy kifejezés.
2. Vmilyen (kül. anyagi, társadalmi) körülmények közt él v. található. Birtokában, szűkében van vminek; → bővében van vminek; → hátralékban van vmivel; → híjával v. híján van vminek; férjnél van; → szerencsében van. A hatalom birtokában van. Nagy pénzszűkében volt. Birtokában van szellemi képességeinek. Bizony, bizony csehül vagyunk! (Petőfi Sándor) Bajban van a messze város. (Ady Endre) || a. (határozó nélkül is) (népies, bizalmas) (Csak v. valahogy) van; nem éppen jól, de elviselhetően érzi magát; szerényen éldegél. Hogy vagytok? – Vagyunk, vagyogatunk. Azóta is vannak, vagyogatnak (valahogy). || b. Vhogyan viszonyul a társadalomhoz v. a szóban forgó csoport többi tagjához. → Alul, lenn van; fenn v. fent van: jó társadalmi, anyagi körülmények közt él; hatalmon van: gyakorolja a hatalmat; uralmon van: <vmely rendszer, csoport v. személy> gyakorolja az államhatalmat, birtokosa az államhatalomnak. Többségben, kisebbségben vannak.
3. Ha neked, neki, nektek, nekik vagyok v. volnék, ill. vagy, volnál stb.: ha a helyedben, helyében stb. lennék, lennél stb. v. kül. életkörülményei(d stb.) közt él(het)nék, … Ha neked vagyok, nem maradok itt. Ha én neki vagyok, elfogadtam volna. Mit csinálnál, ha nekem volnál? Ha én tenéked volnék, oh pohár! Ki nem fogynék a borból sohasem. (Petőfi Sándor) Ha Önnek volnék, e gondolatot ki sem mondanám. (Vas Gereben) Ki is pusztítanám őket innen, ha az uramnak volnék. (Jókai Mór)
4. Vmilyen (kül. érzelmi) kapcsolatban áll vkivel, vmivel, ill. <több személy> egymással. → Ellene van vminek; → faséban van vkivel, faséban vannak; → zsénben van; → jegyben van vkivel; → jóba(n) van vkivel; → jóba(n) vannak (egymással); pörben, vitában van vkivel; út(já)ban van (vkinek); nagyon → odáig van vkiért; → otthon van vhol;→ otthon van vmiben; úgy van azzal (a dologgal), hogy ..: a) az a véleménye róla, hogy …; b) olyan hatást tesz rá (az a dolog), hogy …; → utána van vkinek, vminek; egy elven van vkivel; egy → kenyéren van vkivel; vkinek a → kenyerén van; → szolgálatára van vkinek; örökben van vkinél; vkinek a szárnyai alatt van; → nyakában v. nyakán van vmi v. vki; → bizalommal van vki iránt; baráti érzelemmel, jó szívvel van vki iránt; ellenséges indulattal van vki iránt; → figyelemmel van vmire; tekintettel van vkire, vmire; figyelembe vesz vkit, vmit, és ennek tudatában, rendsz. hozzá alkalmazkodva cselekszik. → Sülve-főve együtt vannak. Hogy vannak a fiatal házasok? Hogy vagytok a társbérlővel? Hányszor kívántam a halált! | És most, midőn már közeleg, Midőn félig rám lehele: Olyanformán vagyok vele, Mint a mesében az öreg. (Petőfi Sándor) Jól vagy a cár komornyikjával? – Oh igen, jó barátok vagyunk. (Jókai Mór) || a. (ritka) Vkivel van: együtt él, együtt lakik vele. A döntés értelmében a gyerek most is anyjával van. || b. Vmijére van vkinek, vminek: vmi jót ad, előnyt vesz v. vmely kellemetlenséget okoz neki. Előnyére, hasznára, javára, kárára van; (vkinek) → ellenére van a dolog; → nehezére van; segítségére van; → terhére van. A sok értekezlet kárára van az eredményes munkának. || c. Vmivel van vkire, vmire: vmit állandóan v. huzamosabb ideig okoz neki. Befolyással van vkire, vmire; → hatással van vkire v. vmire. A nikotin káros hatással van a szervezetre. || d. <Csak néhány szókapcsolatban.> Vmijében van vmi: vmely képessége, adott lehetősége folytán rendelkezik vmivel, megtehet vmit. Hatalmában van vmi v. (meg)tenni vmit; → módjában van megtenni vmit.
5. (főleg többes számban) Vmivel van(nak): cselekvése, ill. gyak. együtt tartózkodásuk, közös cselekvésük bizonyos időn át vmely hangulatot tesz láthatóvá, v. vmely nagy hangot, lármát kelt. Nagy örömmel, vígsággal vannak; (nagy) lármával, robajjal, zajjal vannak. Micsoda ricsajjal volt a társaság egész éjszaka! Miért vagy megint olyan lármával? Majd felfordul a vár, oly robajjal vannak. (Arany János)
6. Vhányan vagyunk, vagytok, vannak: vmely meghatározott számban, bizonyos tömegben v. csoportot alkotva együtt tartózkodunk stb. Ketten vagyunk. Kevesen vagytok. Elegen vannak. Annyian leszünk, hogy … Hárman valának együtt, a potrohos biró, Egy obsitos vitéz, és a furfangos iró. (Garay János)
7. Vhol, vmennyire van: a fejlődésnek, változásnak vmely fokát elérte, de még nem jutott túl rajta; vhol tart. Ennyiben van: így áll, eddig, ennyire jutott <a dolog, az ügy>; → hányadán van? Már készen van. Még csak a kezdetén vagyunk. A dolog még csírájában van. Az ügy előrehaladott stádiumban van. Az előkészítés is csak kezdeti állapotban van. Mit használna, ha mindent elmondanék? Úgy is csak ott volnánk, ahol vagyunk. (Mikszáth Kálmán) Egyszer csak édesapám valamit fúr-farag, bicskáz, s hopp, készen van egy oly csuda ügyes játék, amilyet addig nem is láttam. (Móricz Zsigmond) || a. Vmely korban van: vmely életkort megkezdett, elért, s azt a korát éli. Vhányadik évében van: vmelyik életévét megkezdte, de még nem töltötte be; tizedik évében van; (jól) benne van az → időben; benne van a → korban; benne van a negyvenben: jó ideje elmúlt negyven éves, de még messze van az ötventől. || b. Vhol, vmennyire van: vmely időpont bekövetkezett, ill. be fog következni az életében v. fejlődésében. Előbbre, hátrább van vminél; vmin → alul van; → innen van vmin; túl van vmin, vmely koron; ötvenen felül van; a sír → szélén van; lábai már a sír szélén vannak. || c. Előtte, ill. mögötte van vmi: még meg fog ismerni, át fog élni vmit, ill. már átélt vmit. Előtte van az élet, a boldogság. Sok minden van már mögötte. A kis asztal mellett egy ifjú s egy lyányka … Mit is törődnének a multtal? az élet Előttök vagyon még. (Petőfi Sándor) || d. (alany nélkül is) Vhogyan van: vhogyan viszonyul(nak) egymáshoz (a dolgok). Nem volt mindig így, ahogy ma van. Nem úgy van, amint volt. A földön | Minden mindegyre változik. (Petőfi Sándor) Még sok van úgy a régi világból, ahogy volt. (Mikszáth Kálmán)
8. Vhol, vmely helyzetben van: <mozgásban, mozgó csoportban, versenyben> vmely – a többihez viszonyított – helyzete rövidebb-hosszabb ideig lényegesen nem változik. Vö: hátra van. → Alul van; → élen van; elöl, hátul van; nagyon hátra van a versenyben; (az) → inában vannak; nyomában van; → sarkában van. Hátra vagyunk a munkában, de ők még hátrább vannak.
9. <Állandósult szókapcsolatokban>. Vmin van: <a cselekvés rendje során> az -n ragos névszóval megjelölt helyzetben, állapotban van. Csapon van a hordó; → küszöbön van; → napirenden van vmi; → nyilván van; soron van v. rajta van a sor v. vminek a sora: <a megállapított rend szerint> (ő) következik (hogy vmely cselekvést végezzen v. végezzenek rajta, vele); a → száján van (a szó); → szőnyegen van. Most a millióson Van a sor. (Arany János) Csak menjünk gyalog … holnap úgysem rajtunk van a csizmatisztítás sora. (Jókai Mór)
10. Vmiben, vmin, vmi alatt van vki, vmi: vmely állapot v. vele, rajta végzett cselekvés nem fejeződött be, folytatólag tovább tart. → Abban volt, hogy …; életben van: (még) él; → folyamatban van; → használatban van; abban a hiszemben v. hitben van: (tévesen) azt hiszi; vmilyen → járatban van; mozgásban van: éppen mozog, halad; nagy munkában van; működésben van: <gép> működik; növésben van: növése még nem maradt abba; támadásban van: folytatja a megindított támadást; tévedésben van: a) téves nézeteitől hosszabb idő óta nem tud szabadulni; b) téved; útban van: elindult és megy (esetleg jön), utazik vhova, vki, vmi felé; úton van: utazása éppen tart; → rováson van vmi; kezelés alatt van: kezelik. Az ügy elintézés alatt van. Mi → járatban van? Ifju még szerelme, van sebes növésben. (Arany János) A világ tévedésben, csalódásban van. (Vajda János) A pók … nagy sürgés-forgásban van. (Mikszáth Kálmán) || a. (rendsz. -ó, -ő képzőn igenév ragos v. -félben utótagú alakjával kapcs.) Vmiben van: vmely cselekvés, állapot megkezdése már-már bekövetkezik rajta, v. már elkezdődött és folyik; vmit készül v. éppen elkezdett tenni. → Abban voltam, hogy …; → átmenőben van vhova v. vmerre; → átutazóban van vhol; csökkenőben van; → fogyóban van; indulóban van; → készülőben van; vmi → kihalóban van; kiveszőben van; → lejáróban van; menőfélben van; → múlóban van; → nyerőben van; → nyílóban van; → oszlóban van; → születőben van. Új világ van keletkezőben. Benn(e) van vmiben: a) szívesen részt vesz vmely közös cselekvésben. Bent van a buliban. Benne vagyok egy játszmában én is. b) nagy igyekezettel vesz részt vmely éppen folyó cselekvésben, v. nagyon átél vmely magatartást. Roskadó félben van a ház, Hámlik le a vakolat. (Petőfi Sándor) A magyar, ha egyszer benne van, olyan katona, hogy keresni kell párját. (Arany János) Nagyon benn vagyunk az őszinteségben. (Csiky Gergely) || b. Vmiben, vmin van: vmi, ill. vmilyen állapot v. viszony jellemző rá. → Asszonykézen van; vkinek a birtokában, kezében, kezén van vmi; vminek a → középpontjában van; összefüggésben van vmivel: összefügg vmivel; → tisztában van vmivel; → tisztában van vmi vki előtt; → toronymagasságban van vki, vmi fölött; egy → vonalon van vkivel. || c. Vmely állásponton, nézeten, véleményen van: az az álláspontja, nézete, véleménye. Velkovics uram … nem ezen a nézeten volt. (Mikszáth Kálmán) || d. Azon van (, hogy …): arra törekszik, azt akarja (, hogy …) Rajta van (, hogy …): nagyon törekszik, nagyon iparkodik (arra, hogy …) Toldi György testvére ez a vitéz gyermek, | S György azon van, hogyan ásson ennek vermet. (Arany János)
11. Vmeddig van (vmivel): annyit tartalmaz vmiből, amennyi vmeddig v. egészen megtölti. Félig, tele v. teli van; → csordultig van a szíve vmivel; → dosztig van vmely dologgal; → torkig van vkivel, vmivel. A kancsó tele van. A pohár csordultig van. Az üveg félig van borral. A szíve csordultig van örömmel. Ez a város születésem helye, Mintha dajkám dalával vón tele. (Petőfi Sándor)
12. Vmiből van vmi, esetleg vki: vmely anyagból készült, készítették; lényeges alkotórésze vmely anyag. Vasból van. Ez a labda tömör gumiból van. Selyemből van az inged? Hogy ködből vagy és sohse valál, Sohse fájt így szegény apádnak, Kicsi fiam. (Ady Endre)
13. (népies) Vmennyibe(n) van: vmennyit, kül. meghatározott mennyiségű pénzt, munkát kellett áldozni érte; vmennyibe, vmibe került. → Ingyenben van. Nekem (magamnak) is többe van. Tíz forintomban van ez a vacak. Hogy e virágok illy kövérek, Ah, nékem az be sokba [= sok könnyhullatásban] van! (Csokonai Vitéz Mihály)
14. Alul, ill. felül van vmin: <kül. változó nagyságú v. fejlődő dolog> kisebb, ill. nagyobb vmely mennyiségnél, mértéknél. Az átlagtermés tíz mázsán alul volt. Néhány sertése felül van a kétszáz kilón.
15. (-va, -ve képzős igenévvel) Megnevezett állapota tovább tart. Csukva, nyitva, zárva van; el van foglalva vmivel. Az újszülött macska szeme csukva van. A barlang nyitva volt, semmi sem zárta el a bejárást. || a. (tárgyas igéből képzett határozói igenévvel) A megnevezett, mástól kiinduló cselekvés következtében létrejött állapota tovább tart. Be van takarva; el van ragadtatva (→ elragadtat) vmitől; el van látva; fogva van; → írva va(gyo)n; jól van konzerválva ←; → szaturálva van vmivel; jól van tájékozva ←; vmire van teremtve ← vki, vmi. Be van az én szűröm ujja kötve. (népköltés) Ime kilenc felől vagyunk megtámadva; Váraink császári tiszteknek átadva. (Sárosy Gyula) Író … nagyon megsínli, ha idegen nemű foglalkozással van elárasztva. (Arany János) || b. (tárgyatlan igéből képzett határozói igenévvet) A megnevezett folyamat, változás v. saját cselekvése következtében létrejött állapota tart. Jól van öltözve; el van keseredve; meg van győződve (→ meggyőződik) vmiről. Két nemzet van egyesűlve bennünk, S mily két nemzet! a lengyel s magyar! (Petőfi Sándor) Hát meg vagy te kergülve …, hogy szándékosan rohansz a vesztedbe? (Mikszáth Kálmán) Gábor fiam Bécsé, | Oda is van nőve. (Ady Endre) Multunk mind össze van torlódva. (József Attila) || c.* (határozói igenévvel) <A megnevezett cselekvés v. folyamat megtörténtének kifejezésére.> Meg volt mondva: megmondták; ki van utasítva: kiutasították; el van utazva: a) elutazott; b) úton van.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
VI. <Csak egyes 3. személyben, módhatározóval, az állítás módjának v. az elhangzott kijelentés, lezajlott v. szóban forgó cselekvés iránti magatartásnak kifejezésére.>
1. Vmilyen nyelven van: a) vmilyen nyelven mondják, mondták v. írták; magyarul, németül, oroszul van. Bon jour! franciául van, olvasd bonzsúr; ezt teszi: jó napot. (Csokonai Vitéz Mihály) b) vmely nyelvnek számunkra idegen szerkesztésmódja szerint mondják v. írják. „Jól néz ki” németül van. Ez latinul van. c) nehezen érthető, érthetetlen. Ez kínaiul van. Ez nekem spanyolul van.
2. Vhogy(an) van: vhogyan megfelel az igazságnak. Így van; úgy van: a) úgy igaz, ahogy mondtam; b) úgy kell lennie, történnie; c) (alany nélkül, az elhangzott kijelentésre értve) egyetértek vele, helyeslem, helyes. Ha ez így van, akkor … Úgy van, ahogy mondom. „Helyes! helyes!” „Úgy van!” kiki tűzzel mondja. (Arany János) Saját organumodnak kell lenni, amit te sugalmazol. – Ne beszélj! – Az úgy van, kedves sógor. (Mikszáth Kálmán) || a. (alany nélkül) Jól van: helyeslem az előttem végbemenő cselekvést, az éppen lezajlott v. szóban forgó dolgot, az elhangzott kijelentést. Jól van, fiam, csak így tovább! Öcséd örökségét, jól van, elfogadom. (Arany János) Add rám a bekecsemet, és keresd elő a kulcsokat, hadd hozzak annak a beteg asszonynak egy pár kortyot. Így, most jól van. (Mikszáth Kálmán) || b. Rendben van: a) elfogadom a meghívást, a szóban forgó feltételt; b) helybenhagyom, elfogadom a jelentést, a dolgozatot, a megbízás teljesítését; c) (ritka) belenyugszom, elfogadom. Ki akarta hogy ne akarjak S mint csenevész, őszi fű-sarjak Feküdjek kaszája elé | S így szóljak: rendben van, Úristen? (Ady Endre)
VII. <Csak 3. személyű alakban, rendsz. birtokos személyragos alannyal, a birtoklásnak, a birtokviszony különféle árnyalatainak kifejezésére.> (Vkinek, vminek) van vkije; vmije.
1. Van vmije: tulajdona vmely dolog, tárgy; jogosan rendelkezik vele. → Elege van vmiből; földje, háza, kertje van; → része van vmiben; új ruhája van; → összeteszik, amijük van. Nekem szürke kalapom van, neked barna. De sok szép könyved van! Gazdaságom van, de nem sok. (Petőfi Sándor) Van-e már aranyod? (Ady Endre) Egy tört széke van, hogy begyújtson. (József Attila) Géza bácsinak boltja volt. (Szabó Lőrinc) || a. (személyragos alany nélkül) Van vkinek (vmiből, vmennyi): bőven, ill. vmely mennyiségben birtokol vki vmit. Van annak elég! Van neki bőven. Búzából több van neki, mint a többi gabonából. || b. (birtokos részeshat nélkül is) Van miből (vkinek, vmit tenni): a kellő mennyiségben rendelkezik a szóban forgó dologhoz szükséges pénzzel, vagyonnal; telik vkinek vmely költségbe kerülő cselekvésre. Van miből öltözködnie. Jól élünk, amíg van miből. Minden héten színházba jár, de van is neki miből. Addig takarékoskodj, amíg van miből.
2. <Haszon> rendelkezésére áll, az övé. Előnye, haszna, nyeresége van. || a. <Hiány> fennáll a részére, s azzal, annyival kevesebb az övé. Hiánya, kára, vesztesége van. Ezer forint adóssága van.
3. (rendsz. tulajdonságjelzővel) <Vmilyen rész, testrész, esetleg képződmény> jellemző sajátságként hozzá tartozik, érzékelhető rajta. Fekete haja, nagy orra, sötét szemöldöke van; → galambepéje van; hosszú körmei vannak; (átvitt értelemben) van szíve: jószívű; vas → természete van; nagy → természete van. Mióta van tyúkszemed? A libának ízletes mája van. Szép szalonnája van ennek a disznónak. Szilvia kisasszonynak talán a legszebb lába volt akkoriban Magyarországon. (Krúdy Gyula) || a. (rosszalló) Van vmije vmit tenni v. vmihez: képes v. elég merész tenni vmit, kül. vmi gyalázatos v. arcátlan dolgot; van képe, szíve vmit tenni v. vmihez; van lelke ← ilyet lenni; van pofája ←; van szeme ← vmit tenni; van szeme ← v. hogy van szeme ←? Volt képed ilyet tenni. Adjátok el, ha van hozzá szívetek. Nem szégyenled magadat, te ember! Hogy van szemed a szemembe nézni. (Mikszáth Kálmán) || b. <Vminek vmely alkatrésze, kelléke> hozzátartozik v. hozzá, mellette, rajta megtalálható. Van kulcsa ennek a fióknak? A doboznak fedele is van. Hány gombja van ennek a kabátnak?
4. <Képesség, tulajdonság> felfedezhető benne, nem hiányzik belőle. Éles esze, ítélőképessége van. Lesz annyi esze, hogy …; van magához ← való esze; van türelme hozzá; jó szeme, füle, hallása van. Szép hangja van ennek a madárnak. Kellemes színe van ennek a virágnak. Makszi, teneked sok eszed van! (Mikszáth Kálmán) Van-e hangja? … Tud-e dalolni? (Móricz Zsigmond) || a. (Vkinek) van vmije: vkinek a tudatában hat v. megnyilvánulásra vár vmely gondolkodásbeli eredmény. (Vmilyen) célja, szándéka van vkivel, vmivel: vmely határozott célra akar felhasználni vkit, vmit; (vmilyen) célja, szándéka van vmivel: határozott cél érdekében, szándékosan tesz v. tett vmit; → gondja van vkire, vmire; közlendője, közölnivalója van vkinek a számára v. (ritka) vkivel. Vannak némi aggályai. Van egy jó gondolatom. Sok jó ötletük volt. Mindenre van valami kifogása. Van ellene kifogásod? Legyen elved, hited, És ezt kimondd, ha mingyárt Véreddel fizeted. (Petőfi Sándor) Hát a madarak mi indokból szállnak keresztül-kasul a légi utakon, céljuk van-e, vagy csak úgy találomra röpködnek? (Mikszáth Kálmán)
5. Teendőként vár rá. Dolga, munkája van; → dolga van vkivel; megkeresnivalója van vhol. Mi csak álruhában járkálunk itt a földön …; igazában nagyon fontos dolgaink vannak. (Kaffka Margit)
6. <Érzés, hangulat, kedv> vmilyen fokban hat rá, v. eltölti, úgyhogy azt érzi. Nagy bánata van; fájdalmai vannak; van kedve vmit tenni; → melege van. Nem sok öröme van benne. Van még kedved elmenni? Nem volt kedvem vesződni vele.
7. Van vmije: készített, kül. festett, írt, komponált vmely művet, művészi alkotást. Dalai, elbeszélései, történelmi képei vannak. Szinyei Mersének szép tájképei vannak. Lisztnek van egy spanyol rapszódiája. Csokonainak népi tárgyú versei is vannak. No de elhiszem inkább, Hogy rosz verseim is vannak, mint hogy te feledtél. (Petőfi Sándor) || a. Vminek van vmije: vmi létrehozott, okozott vmit. Van eredménye; → foganatja van; → hűlt helye van.
8. (Vmilyen) híre, neve, becsülete van: (vmilyen módon) becsülik, emlegetik. Jó, rossz híre van; (kissé népies) híre volt, hogy…: híre ment, híre járt, hogy… Nem nagy becsülete van. Ennek az embernek már van neve. S mondd, mit érlel annak a sorsa, | ki költő … neve, ha van, csak áruvédjegy, | mint akármely mosóporé. (József Attila) || a. (Vmilyen) neve van: vmilyen néven nevezik, emlegetik; neve olyan, amilyennek a jelző meghatározza. Idegenszerű, magyar(os) neve van; kettős neve van. Van már a kiskutyának neve? Respublica, … Köszöntelek a távolból előre! | Most hódolok, midőn még messze vagy, Midőn még rémes átkozott neved van. (Petőfi Sándor) Minden kártyának van náluk valami gúnyneve. (Jókai Mór)
9. Vkije van vkinek: vmely rokoni viszonyban levő személy hozzátartozik vkihez; vmely hozzátartozója megszületett v. még nem halt meg vkinek. Két fia és egy leánya, idős anyja van. Vannak gyermekei? Két mostohája is volt. Van apja, az majd gondoskodik róla. Hány unokatestvéred van? Ej János, János, de szép felesége van. (Mikszáth Kálmán) Uram, van egy anyám: szent asszony. | Van egy Lédám, áldott legyen. (Ady Endre) Én tudtam – messze anyám, rokonom van, | ezek idegenek. (József Attila) || a. Vkije van: vmely hivatali, társadalmi v. egyéb viszonyban levő személy tartozik hozzá; vkihez vmely viszony fűzi. Három beosztottja van; háztartási alkalmazottja van; lovagja van; → ördöge van; szigorú főnöke van; sok ismerőse van; van valakije: a) szeret vkit, név szerint ismeretlen személyt; b) ki akar jelölni egy meghatározott személyt feladat, munka elvégzésére, vmely állásra. Nekem is van egy jó barátom; több pártfogoltja is van.
10. Van vmije: <a beszéd idején v. a szóban forgó időben> magánál tart, magánál hord vmit. Van papírod és ceruzád? Van zsebkésed? Mikor puskája van az embernek, kerüli a vad. (Mikszáth Kálmán) || a. Van vmije: odakészítettek a számára vmit, hogy használhassa. Van már evőeszközöd?
11. Vkinek rendelkezésére áll, jut vmi, mert (szívesen) adják. Van szállásom itten s ennem innom ingyen. (Petőfi Sándor) || a. <Elvont dolog, lehetőség> rendelkezésére áll, jut vkinek, vminek v. vár rá. Van helye vkinek; helye van vminek: a) jogos, megengedett dolog vmi; az illetékesek helyt adnak neki; b) megfelelően el lehet helyezni vmit; van ideje (vmire): idejével szabadon rendelkezik, ill. elég idővel rendelkezik, hogy fel tudja használni, fordítani tudja vmire, foglalkozhasson vmivel; joga van vmihez: jogosult vminek a használatára v. vmely cselekvés végzésére; vkinek van jövője: vki (közéleti) pályáján még emelkedni fog; vminek van jövője: vmi értékesebb, kelendőbb lesz a jövőben; van kelete ←; kilátása van vmire; lehetősége van vkinek (vmire): lehetőség áll rendelkezésére; van lehetősége vminek: lehetséges vmi; → szava van vkinek vmiben; van szerencsém ←; → végső ideje van vminek; legyen → szerencsém máskor is. Tábornok úr, … van szerencsém jelenteni, hogy ezen érdemkeresztet – már régóta bírom. (Vas Gereben) [Közéleti kitűnőség.] Hétszázezerszer mondta: „van szerencsém”, | mikor nem is volt szerencséje. (Kosztolányi Dezső) || b. Vmely területnek van vmije: bizonyos mennyiségben előfordul, megtalálható rajta vmi. Hazánknak sok jó földje van. Magyarország dús ország volt, Van termése, kincse, vadja. (Ady Endre)
12. Vmikor van vmije: akkor tart v. tartanak vmely megrendezett eseményt, melynek középpontjában ő áll. Ma van a lakodalma. Tíz évvel ezelőtt volt apám temetése. Toldi Lőrincnének most van-é a torja? (Arany János)
13. Értelmi úton megállapítható <vmely vele kapcs. elvont dolog mint szorosan hozzá tartozó>. Ennek oka van, hogy … Többféle feltétele van annak, hogy … || a. <Nyelvi formának jelentése, értelme> tudatunkban szoros kapcsolatban áll vele, tudatunkban hozzá tartozik. A szavak nagyobb részének több értelme van. Ennek más összefüggésben más jelentése van. A képzőknek más funkciójuk van, mint a ragoknak. || b. <Vkihez, vmihez fűződő v. arra irányuló kapcsolata> megállapítható v. érezhető. Kapcsolata van vkivel, vmivel; (vmilyen, vmennyi) → köze van vkinek, vminek vkihez, vmihez v. vkivel, vmivel; szüksége van vkire, vmire; vmilyen viszonya van vkihez, vmihez; viszonya van vkivel.
14. (cselekvést jelentő, rendsz. igéből képzett főnév mellett) Vmilyen cselekvést végez v. szokott végezni v. az igével kifejezett állapot érvényes rá. Szép, jó írása van; → híradással lesz, volt; → menőkéje van; tudomása van vmiről; egy kis → utam van; nagy → utam van. Odább akart menni én szegény állatom, mert tudta, hogy neki útja van valamerre. (Tömörkény István) Harcunk a magyar Pokollal van. (Ady Endre)
15. (népies, régies) <Főleg állandósult szókapcsolatokban, aki névmással és birtokos személyragos főnévvel, harag, bosszúság kifejezésére.> S rákezdi dudáját halkal a vén, Minden sark billeg a táncra … „Hagyd el – riad egy rá – aki szele van! …” (Arany János) Aki lelke van! nem engedem a patriotámat! (Jókai Mór) Ej aki forgója van! – mormogott a béres. (Tolnai Lajos)
VIII. (rendsz. kiemelő hangsúllyal, mértéket kifejező jelzős főnévvel v. mértéket, mennyiséget jelentő névmással) Legalább annyi, akkora, olyan.
1. (csak egyes 3. személyben, mértéket, nagyságot jelentő állítmányi névszóval) Van vmennyi: nem kevesebb, de talán több is, mint annyi; elér vmely nagyságot, mennyiséget; legalább annyi; megvan annyi. Ez a hús van két kiló? Dehogy van ez annyi. Ez a bor van legalább öt liter. Ez is van annyi, mint az. [Ez a liba öt kiló. –] Nehezen van annyi. Ez a torony aligha van száz méter magas. || a. Van vmennyi idős: <ember, állat, növény, emberi alkotás> elért vmely életkort, betöltött bizonyos számú életévet. Vagyok én tizenhat éves. A gyerek van már tízéves. Van ötéves ez a ló? Ez a szőlő van húszéves. || b. (nem kiemelő hangsúllyal) (bizalmas) Körülbelül annyi, akkora, olyan idős. Ez a távolság van (mondjuk) három méter. Az intézmény van (talán) tízéves. Az öreg van (úgy) hatvanéves. Ez a ház van már ötvenéves. A körtefa van már tizenöt éves is.
2. (csak egyes 3. személyben, birtokos személyragos alannyal) Van vmennyi ideje: a) azóta elmúlt kb. annyi idő; mintegy annyi idő óta; van egy hete, hónapja, éve, esztendeje (, hogy …); b) (kiemelő hangsúllyal) legalább annyi idő elmúlt azóta, de talán több is. Van annak már három napja (is), hogy ez történt. Kötve hitt a szolga saját füleinek … Veteményezésnek nincs immár ideje, Nem is volt e kertben, van húsz esztendeje. (Arany János)
3. (kiemelő hangsúllyal, hasonlításban, névmási jelzős alannyal) Van annyi, akkora, olyan: legalább annyi, akkora, olyan, de talán több, nagyobb, különb is. Ebben a hordóban van annyi bor, mint abban. Neki is van annyi pénze, mint neked. Bennem is van annyi bátorság, mint tebenned. Neked is van akkora lakásod, mint nekem. Rajtad is van olyan ruha, mint őrajta. || a. (rendsz. kiemelő hangsúllyal, névmási v. névmási jelzős állítmányi névszóval) Van olyan v. akkora, mint …: legalább olyan értékes, olyan nagy v. a hasonlított tulajdonság legalább olyan, nem kisebb fokban található meg benne, mint … Vagyok akkora, mint te. Ez is van olyan, mint a másik. Ő is van olyan jó, mint te. Vagy te olyan jelentős személy, mint ő. Ez a kép is van olyan értékes, mint a te csendéleted. A szőlőszemek … vannak ollyanok, mint egy szilvaszem. (Mikes Kelemen)
IX. <Hangsúlytalan helyzetben, összetett (igei-névszói) állítmány igei részeként, az állítmányi névszó tartalmát 1. és 2. személyre, múlt v. jövő időre, feltételes v. felszólító módra vonatkoztató eszközként; jelentő mód jelen 3. személyben nem haszn.>
1. (az állítmányi névszó melléknév v. melléknévi igenév) A megnevezett tulajdonság, állapot, magatartás megtalálható az alanyban v. jellemző az alanyra. Józan vagyok. Nagyon kimerült vagy. Halandók vagyunk. Elég ügyesek vagytok? Anyám boldog volt. Jó alvó voltam. Mindenre kaphatók voltak. Szomorúak lesznek, ha megtudják. Szeretném, ha egészséges volnék. Anyám tavaly lett volna hatvanegy éves. Jó volna hozzád, ha törődnél vele. Ne légy meggondolatlan! Legyetek erősek! Republicanus vagyok s az leszek A föld alatt is ott a koporsóban! (Petőfi Sándor) Az én apám, ha nem akarná, Nem volnának a gazdagok, Olyan volna minden kis társam, Mint én vagyok. (Ady Endre) Fáradt vagyok és csendes és nagyon elhagyott. (Tóth Árpád) Villogó szívű, győzni bíró vagyok. (József Attila) || a. (rendsz. hangsúlyosan) (kissé választékos) Bátor vagyok v. vagyok (olyan) bátor: bátorkodom. Vagyok olyan bátor … szerencsét kívánni kedves menyasszonyának. (Csiky Gergely) || b. (az állítmányi névszó beálló, jövő idejű melléknévi igenév) (elavult) <Az alany> a megnevezett cselekvést készül tenni. Tarka lepke, szép arany pillangó! – Lepj meg engem, szállj rám kis madár; Vagy vezess el, merre vagy szállandó. (Vörösmarty Mihály) || c. (az alany főnévi igenév, az állítmányi névszó melléknév) <A megnevezett cselekvés> vmilyennek minősül v. minősíthető. Jó volt táncolni, zenét hallgatni. Ott jó volt lakni. Ezt könnyű lett volna megcáfolni. || d. (az állítmányi névszó helyzetet jelentő melléknév, sorszámnév v. nm) <Az alany> a megnevezett helyzetben v. viszonyban található. Ma is első voltam. Hányadikok vagytok? Melyik könyv lett volna a legalsó? || e. (az állítmányi névszó számnév v. mértéket jelentő névszó) <Az alany nagysága> a megnevezett számmal v. mennyiséggel fejezhető ki. Elég volt! Ez eddig kettő volna. Napi tejfogyasztásunk másfél liter volt. || f. (az állítmányi névszó pénzbeli értéket kifejező, rendsz. számjelzős főnév) A megnevezett összegbe kerül, annyi az ára. Negyven fillér volt a tojás.
2. (birtokos névmási v. -é képzős állítmányi névszó mellett) A megnevezett v. névmással kifejezett személyhez v. dologhoz tartozik. Enyém vagy? Tied vagyok. Ez a föld az uradalomé volt. Melyik ládáé legyen ez a címke? Tied vagyok, tied, hazám! (Petőfi Sándor) Fogalma sem volt az enyém, tied, övéről: minden az övé volt. (Móricz Zsigmond)
3. (az állítmányi névszó – gyak. jelzős – főnév) <Az alany> az állítmányi főnévvel megnevezett fogalom körébe, az oda sorolható személyek, dolgok közé tartozik. Hazánk földje egykor tengerfenék volt. Ti mindig becsületes emberek voltatok. Ez templom volt, most rom. Szabad a magyar nép, szabad valahára, kinek láncot vertek kezére lábára, S görbedt derekával a rabigát vonta, Mintha csak állat és nem ember lett volna. (Petőfi Sándor) Klára … vörösesbarna hajú, álmodozó járású hölgy volt. (Krúdy Gyula) Daróci Erzsi szép, bogárszemű | parasztlány volt. (Szabó Lőrinc) || a. (feltételes módban) Mintha vmi volna: vminek látszó módon v. állapotban. Megállott az olasz, mintha kőszirt volna. (Arany János) || b. (az állítmányi névszó nm v. – gyak. felsőfokú v. kijelölő – jelzős főnév) <Az alany> a megjelölt személlyel, dologgal azonos v. a megnevezett, megszorított fogalommal határozható meg. Ki volt ez? Budapest már ötven éve is országunk fővárosa volt. A Duna Európa legnagyobb folyója volna, ha a Volgát nem számítanók ide. Legyen minden dalunk egy-egy vigasztalás. (Petőfi Sándor) Ki vagy te, rém? Nem téged hívtalak. (Madách Imre) || c. (az állítmányi névszó birtokos személyragos főnév) <Az alany> a megnevezett viszonyban tartozik a birtokos személyragban kifejezett v. -nak, -nek ragos főnévvel jelölt személyhez, esetleg dologhoz. Jóakaród vagyok. Gyermekeid vagyunk. Barátaim vagytok. Fiam vagy, szót kell fogadnod. Ő is vezetője volt a vállalatnak. Bizalmasa voltál ennek az embernek? Még egyszer kiváglak [a bajból], pokol fajzatja, hanem aztán azt se halljam, hogy apád vagyok. (Mikszáth Kálmán) Sem utódja, sem boldog őse, Sem rokona, sem ismerőse Nem vagyok senkinek. (Ady Endre) Vadasival találkozott…, aki körülbelül iskolatársa volt. (Móricz Zsigmond) || d. (kissé régies, bizalmas) Vagyok v. (ritka) vagyunk …: <levelet záró formulaként, az aláírás előtt:> továbbra is a megjelölt viszonyban levőnek tartom, írom magamat, esetleg magunkat; maradtam, maradtunk. Vagyok szerető fiad, őszinte barátod; vagyunk szerető rokonaitok. Vagyok aki voltam és leszek barátod Arany János. (Arany János) Vagyunk szerető gyermekeik … Szentpáli Aladár és neje. (Tolnai Lajos) || e. (az állítmányi névszó birtokos személyragos elvont főnév) <Az alany> a megnevezett viszonyban függ össze a -nak, -nek ragos főnévvel kifejezett dologgal v. a birtokos személyrag jelölte személlyel. A láz most sem oka, hanem tünete volt a lappangó betegségnek. Az igazmondás mindig elvünk volt. || f. (az állítmányi névszó foglalkozást, hivatást jelentő főnév v. ilyenre utaló nm) A megnevezett foglalkozást űzi v. azt tanulta; az a hivatása. Orvos vagyok. Arany János több éven át tanár volt. Összepajtáskodtam egy Nagy Marissal, akinek kötélverő volt az apja. (Kaffka Margit) Mondom nektek, hogy bányászok vagyunk. (Babits Mihály) Édes Hazám, fogadj szívedbe | … Költő vagyok – szólj ügyészedre, | ki ne tépje a tollamat! (József Attila) || g. (az állítmányi névszó alkalmi foglalkozást, beosztást, társadalmi helyzetet jelentő főnév) A megnevezett minőségben v. állapotban működik, dolgozik. Mióta vagy katona? Ő a múltkor a csapat kapusa volt. || h. (3. személyű alakban is) (tájszó) Vhol van vmi: vhol a megnevezett minőségben működik. Az én húgom ott van tanítónő. || i. (rendsz. időhatározóval, az állítmányi névszó állapotot, életkort jelentő főnév) <A megnevezett állapot, életkor> elkövetkezett és még tart a számára. A húgom akkor menyasszony volt. Húsz évvel ezelőtt kamasz diák voltam. Te még gyerek vagy. Pendelyes gyerek voltam még, mikor Az az eső esett. (Petőfi Sándor) || j. (az állítmányi névszó minősítő értékű főnév v. minőségre, jellegre utaló névmás) Az alanyról méltán mondható, hogy az állítmányi névszóval jelölt személyek v. dolgok közé tartozik v. azzal azonos; méltán annak nevezhető. Ő aztán legény volt! Ha férfi vagy, légy, férfi. (Petőfi Sándor) Nem az vagyok, ki voltam egykor, Belőlem a jobb rész kihalt. (Arany János)
4. (az állítmányi névszó főnév, esetleg tulajdonnév) <Az alany> a megnevezett személy szerepét játssza, akként szerepel. Ő tegnap este Julius Caesar volt. || a. (költői) <Az alany az állítmányi névszóval megjelölt személyhez v. dologhoz bizonyos szempontból annyira hasonló, hogy ez alkalommal vele azonosnak lehet tekinteni, képzelni. Fa vagyok én, lelkem a gyökér. (Petőfi Sándor) Magad is gyermek vagy, az urad is gyermek. (Arany János) || b. (részeshatározóval; az állítmányi névszó főnév, főnévi használatú melléknév v. névmás) Vkinek a számára az, számára vmilyen értékkel bír; vkinek jelent vmit. Nekem te vagy a napsugár. Korgó gyomrú magyar paraszt, Hát mi vagyok én neked? (Ady Endre)
5. (az állítmányi névszó főnév, kül. tulajdonnév esetleg névmás) <Annak a kifejezésére, hogy az alanyt, a szóban forgó dolgot a mondott néven nevezik, az a neve.> Nagy Mihály vagyok. Kató vagyok. Te Nagy János vagy? Az a folyó, amelyet láttunk, a Hernád volt. A régi kutyánk Bodri volt. Mik voltak ezek a madarak? Ezek rigók voltak.
6. (az állítmányi névszó csupa, merő v. hasonló jelentésű jelzővel kapcsolt főnév) <Annak a kifejezésére, hogy az alanyt szinte teljesen eltölti, megtölti a megnevezett dolog, olyan nagy mennyiségben található rajta, jelentkezik benne.> Csupa nátha vagyok. Az utca csupa virág volt. A hátam egy víz volt. Merő gond lett volna az életünk. || a. (az állítmányi névszó anyagnév) <Az alany> a megnevezett anyagból készült v. a megnevezett anyag lényeges eleme, alkatrésze. A koporsója diófa volt. Ruhája tiszta selyem volt. Mellénye fehér pikét volt. (Jókai Mór)
Vö: létezik, lévén, levő, nincs, sincs. Szóláshasonlat(ok): úgy vannak, mint a → kutya meg a macska. Szólás(ok): ld. addig, cső, dolog, kisujj, nagy, rés, zsidó.
Igekötős igék: bennvan; elvan; fennvan; hátravan; kivan; levan; megvan; odavan.
