vagon
vagon főnév -t, -ok, -ja, (ritka) vagón
1. Vasúti teherkocsi. Nyitott, zárt, öttonnás, tíztonnás vagon; vagonba rak, a vagonból kirak vmit. A vagónokon még most is rajta van a salgótarjáni … cédula, amit elfelejtettek lekaparni. (Móricz Zsigmond) A pályaudvar hídja még remeg …| és kiszáradt hasábfák döngenek, | amint dobálják őket a vagonból. (József Attila) || a. (ritka) (Vasúti) személykocsi. Nekitámaszkodott a rohanásban reszkető vagon falának. (Hunyady Sándor) A fülkékből csakúgy lobogtak a | kék függönyök, s a vagón oldalán | deszkalépcsőn billegett föl s alá | a kalauz. (Szabó Lőrinc)
2. (tájszó, régies) Csille (1).
3. jelzői használat(ban) Vmiből annyi, amennyi egy vagonba rakható. Egy vagon alumínium edény. || a. (közlekedés, kereskedelem) Tíz tonnányi. Egy vagon gabona; öt vagon széna.
Szóösszetétel(ek): 1. vagonállomány; vagongyártás; vagonlakás; vagonmegterhelés; vagonszám; vagontétel; 2. marhavagon; tehervagon.
vagonnyi.
