üveg
üveg főnév -et [ë], -e [e] v. -je [e]
1. Homok, mészkő, szóda és kisebb mennyiségben más anyagok keverékének megolvasztása útján készített színtelen v. színes, rendsz. átlátszó, kemény, rideg anyag. → Cseh üveg; → festett üveg; → homályos üveg; jénai üveg: a gyors hőfokváltozást is jól kibíró ü., amelyet háztartási, tudományos és technikai célokra használnak; metszett üveg; színes üveg; törhetetlen üveg; tűzálló üveg; üveget csiszol, fúj; üveggel borít. Szóláshasonlat(ok): átlátszó, mint az üveg: nagyon á.; törékeny, mint az üveg: nagyon t. Ordítsak-e? Hogy áll a buta kő is, | … s a fém, a vas, az üveg, a por, ő is, | csak az suhant el, ami névtelen. (Kosztolányi Dezső) || a. Üvegcserép, üvegtörmelék, üvegdarab. Egy üveg elvágta a kezét, a lábát. Üvegbe lépett. [A fűben] nem töri- | vérzi a lábat üveg, tüske, kő | vagy épp rozsdás szeg. (Szabó Lőrinc) || b. jelzői használat(ban) Ebből az anyagból való. Üveg ékszer, likőrős készlet, sótartó, tolóajtó; üveg ajtajú, oldalú, tetejű helyiség.
2. Ilyen anyagból öntött, rendsz. vékony lemez, tábla, amelyet főleg ablaktáblának v. képek keretezésére használnak. Üveg alá teszi a képet; üveget vág az (ablak)keretbe. Betört a kirakat üvege. Az élet … ígérete volt abban, ahogyan a szürke homályból az ablakok színes üvegjei szépségükben megteljesedtek. (Kuncz Aladár) A jobb kezében rongy volt, amivel az üveget törülgette. (Hunyady Sándor) Az áruházak üvegén | a kasszáig lát a szegény. (József Attila)
3. Ilyen anyagból készült, kisebb-nagyobb méretű, hengeres, felül elkeskenyedő nyakban végződő, zárható edény; palack. Orvosságos, tintás, decis, félliteres, literes üveg; a bort üvegekbe fejti; → kibontja az üveget. A paradicsomot forrón tesszük üvegbe. Elöttök van a tál, Előttök az üveg. (Petőfi Sándor) Egy kanál orvosságot adott be egy … alaknak, egy másik üvegből maga vett be valamit. (Mikszáth Kálmán) A parfümös üveg dugójával megérintette a tarkóját. (Hunyady Sándor) || a. Ebből az anyagból készült, palackhoz hasonló díszesebb edény, amelyben italt tesznek az asztalra. A likőrös készlet egy üvegből és tizenkét pohárkából áll. || b. Ebből az anyagból készült, télire eltett gyümölcs, főzelékféle v. savanyúság tárolására haszn. kisebb-nagyobb hengeres edény. Az üvegeket pergamentpapírral légmentesen zárjuk.
4. Akkora mennyiség vmiből, amennyi egy ilyen edénybe belefér. Megitta az egész üveget. Van ez egy üveg? Megivott egy üveggel. || a. jelzői használat(ban) Annyi, amennyi egy ilyen edénybe belefér. Egy üveg bor, lekvár, orvosság. Szódavizük csak van? Helyes, hozzon két üveg szódavizet. (Kosztolányi Dezső)
5. Üvegből (1) készült háztartási tárgy; üvegnemű. Az üveget a pohárszékben tartja a háziasszony. || a. (ritka) Üvegből való félgömb alakú védőbúra; főként kényes tárgyak v. ételek megóvására; üvegharang, üvegbura. Üveg alá tesz vmit: (átvitt értelemben is) vigyáz rá, kíméli; üveg alatt tart vmit, vkit: (átvitt értelemben is) nagyon vigyáz rá, nagyon félti, kényezteti; nem enged senkit hozzáférni, hozzányúlni. Nem rakom én ő kigyelmét üveg alá. (Vas Gereben)
6. (bizalmas) Üvegből készült lencse, szemüveg. Kicsinyítő üveg. Az orvos erősebb üveget rendelt neki. Szemeim jól látnak, üveget is tettem. (Arany János)
Szólás(ok): (tréfás v. gúnyos) nem vagy üvegből: a) nem vagy átlátszó; elveszed előlem a világosságot; b) nem fog neked megártani, ki fogod bírni; üvegen át v. keresztül nyalja a mézet: vmi olyat szeretne, olyanban gyönyörködik messziről, ami elérhetetlen számára.
Szóösszetétel(ek): 1. üvegablak; üvegállvány; üveganyag; üvegáru; üvegbetét; üvegbiztosítás; üvegboltozat; üvegbor; üvegcsap; üvegcsarnok; üvegcsengettyű; üvegcsillag; üvegcsillár; üvegcsipke; üvegcsiszolás; üvegcső; üvegcsörömpölés; üvegedény; üvegfedő; üvegfény; üvegfényű; üvegfúvás; üvegfülke; üveggomb; üveghámor; üvegharang; üveghasáb; üveghegy; üveghenger; üveghidegségű; üveghintó; üveghúr; üveghúzás; üvegjáték; üvegkalitka; üvegkaláris; üvegkancsó; üvegkarika; üvegkeménység; üvegkeret; üvegkészítés; üvegkészlet; üvegkeverék; üvegkláris; üvegkohó; üvegkoporsó; üvegkorong; üvegkorsó; üvegköszörülés; üvegkupak; üvegkupola; üveglabda; üveglámpa; üveglánc; üveglemez; üveglencse; üvegmaratás; üvegmassza; üvegmáz; üvegmécses; üvegmetszés; üvegmosó; üvegmozaik; üvegmunka; üvegmű; üvegnyak; üvegolvasztás; üvegolvasztó; üvegömlesztő; üvegpalack; üvegpalota; üvegpor; üvegprizma; üvegragasztó; üvegszál; üvegszárny; üvegszelence; üvegszigetelő; üvegszilánk; üvegszín; üvegtál; üvegtányér; üvegtégely; üvegtető; üvegtoll; üvegtölcsér; üvegtörés; üvegtörlő; üvegtükör; üvegüzlet; üvegvágás; üvegváza; üvegveranda; üvegvitrin; üvegzománc; 2. ablaküveg; befőttesüveg; borítóüveg; borosüveg; cuclisüveg; kirakatüveg; kristályüveg; kvarcüveg; lámpaüveg; lencseüveg; macskaüveg; máriaüveg; nagyítóüveg; nátronüveg; ólomüveg; opálüveg; óraüveg; sörösüveg; szemüveg; szódásüveg; táblaüveg; tejesüveg; tejüveg; tintásüveg; tükörüveg; védőüveg; vízüveg.
üvegtelen.
