újjáalakul
újjáalakul tárgyatlan ige
1. Új formában jelentkezik, új alakot ölt. Tavasszal újjáalakul az egész természet.
2. <Vmely szervezet, testület> ismét megalakul v. átalakul, rendsz. úgy, hogy személyi összetételében is megváltozik. Újjáalakul a színtársulat, a tanári testület, vmely egyesületnek a tisztikara, a vezetőség. A választások után újjá fog alakulni a pártvezetőség.
újjáalakulás; újjáalakuló; újjáalakult.
