új
új melléknév és főnév
I. melléknév → -an (→ -on), -abb
1. Nem régen készült, létesített, keletkezett v. szerzett, rövid idő óta meglevő, fennálló. Új cipő, ing, kalap, ruha, sapka; új bútor, írógép, kocsi, labda, szekrény; új épület, ház, híd, szobor, templom; új autóbuszjárat, megállóhely, vasútvonal; új iskola, színház, vállalat; új társadalom, vezető réteg; új színművek, regények, versek, zeneművek; új elmélet; új stílus; új irány; új lap; új alkalmazás, állás, barátság, házasság, ismeretség, kapcsolat, viszony. Temetőben új sír dombja sötétellett. (Arany János) Biz ez régi kocsi. Mikor ezen új korában menyasszonyt vittek, annak van… tizenhét esztendeje. (Tömörkény István) Új hadsereg a Hadak Utján, | Új legenda, új harcos ének: | Ez a Jövő. (Ady Endre)
2. Használatlan, viseletlen, nem kopott <használati tárgy>. Ez a ruha, cipő még egészen új. Könyvei még jóformán újak. Ez a bútor új, még nem használta senki. Volt nekem jó új ruhám is, Volt nekem szép uj ruhám; De kimélni kell az újat… Hogy ne kopjék, eladám. (Petőfi Sándor) || a. Idei <növényi termés, ill. ebből készült v. ritk. állati eredetű temék>. Új búza, dohány, fű, hagyma, széna; új kenyér, kolbász, szalonna, zsír. Kalandor szellemim közől egyet Elküldök uj dióért az evethez. (Arany János–Shakespeare-fordítás) Aznap volt először az asztalon új káposzta. (Gárdonyi Géza)
3. Olyan <személy>, aki még csak nem régóta van vmely állapotban, helyzetben, minőségben, viszonyban, munkakörben. Új házasok; új pár ←; új férj, asszony; új fiú ←; új igazgató, képviselő, vállalatvezető. S érezte, hogy el kell bujdosnia messze, Ahol az új párnak híre-nyomát vessze. (Arany János) Új ház kell az új asszonynak. (Móricz Zsigmond) Rajtam, új fiún | mázsás félszegség. (Szabó Lőrinc)
4. <Az eddig meglevővel, a most még fennállóval v. folyóval szemben> a bekövetkező, életbe lépő, tervbe vett, a régit felváltó. Új nyelet kell tenni a fejszébe. Új beosztást kért. Új szakmára képezik át a rokkantakat. Új sejtek képződnek az elhaló régiek helyett. || a. A régi elavultnak, rossznak a helyébe várt, remélt, azt felváltó. És hadd jöjjön el Noé bárkája, | Melly egy új világot zár magába. (Vörösmarty Mihály) Véres napokról álmodom, Mik a világot romba döntik, S az ó világnak romjain Az új világot megteremtik. (Petőfi Sándor) Új lángok, új hitek, új kohók, új szentek, Vagy vagytok vagy ismét semmi ködbe mentek. (Ady Endre)
5. <A közvetlen megelőzővel szemben> a mostani, a nem régen hivatalba, életbe lépett, használatba került, keletkezett, alakult. Az új igazgató; az új vezetőség; az új bérlő, tulajdonos; az új díjszabás, szabály; az új telefonkönyv. [A titkár] itt ácsorgott a kapuban az új vadásszal, aki ma jött. (Mikszáth Kálmán) || a. A közvetlen megelőzőtől eltérő, más természetű, haladóbb, a kor követelményeit jobban figyelembe vevő. Új értelmiség; új irodalom, művészet; az új ember; az új idők → szele; a tárgy új feldolgozása; új életre ébred, kel v. → támad; új életet ← kezd; új értelmet ad vminek: a) más magyarázatot ad vminek; b) más célt, tartalmat ad vminek; új helyzet elé állít vkit: megváltoztatja számára a körülményeket; helyzetet teremt; számol az új helyzettel; megoldást keres, talál; új utat (utakat) keres v. tör; a fejlődés új útjára lép. A darabot új rendezésben adták elő. Mégis csak száll új szárnyakon a dal S ha elátkozza százszor Pusztaszer [= a maradiság], | Mégis győztes, mégis új és magyar. (Ady Endre) Ilyenek vagyunk. | Új nép, másfajta raj. (József Attila) || b. Ismételten jelentkező. Új erőre kap vmitől; új kedvet érez vmihez.
6. (gyak. középfokban) Többlet-, pótlás- v. ismétlésképpen az eddigihez még hozzájáruló. Új eredmények, sikerek; új győzelem; új piacok → hódítása; újabb roham, támadás. Új megbízást kapott. Újabb megpróbáltatások várnak ránk. Düledék hazámra Uj viharnak közeledtét látom. (Petőfi Sándor) Hát új gyermek mikor lesz? Elhívnak majd keresztkomának? (Justh Zsigmond) || a. (középfokban is) Új-új, új meg új, új és új: az előző(k)höz ismételten hozzájáruló. Új meg új kölcsönt vett fel. Újabbnál újabb csínyeket követett el. Hajlékában egymást érte a lefoglalás, végrehajtás, új meg új zálogolás. (Tolnai Lajos) Polóniának asszonyai Új és új lengyelt egyre szülnek. (Ady Endre)
7. A legutoljára feltűnt, most kezdődő v. most folyó <olyan vmi, ami szabályosan megismétlődik, visszatér, bizonyos időközökben megjelenik.> Új nap, hét, hónap, esztendő, év; új húzás, sorsolás; új tavasz; új bekezdés ←; a folyóirat új száma; a könyv új kiadása; új fejezetet, korszakot, szakaszt → nyit; kiírják az új választásokat. A nyúlnak új bundája, a kígyónak új bőre nő a levedlett helyébe. Új virágba Borul ismét a fa ága, S új szerelmet ünnepel. (Arany János) || a. (választékos) <Történelmi jelentőségű személy v. esemény jelzőjeként:> vmely most élő személyben v. most lejátszódó eseményben ismét megjelenő, testet öltő, megismétlődő. Egy új Petőfit láttak benne. Valóságos új Munkácsyként ünneplik. Úgy viselkedik, mint valami új Néró. Egy új Mohács fenyegette az országot. Mert győzni fogsz, dicső respublica,… Miként egy új, de szent Napóleon, | Elfoglalod majd a kerek világot. (Petőfi Sándor) Jönnie kell új Dózsa Györgynek. (Ady Endre)
8. Még eddig nem ismert, nem próbált, nem tapasztalt, nem érzett, az eddig megszokottól eltérő; szokatlan. Új beállítás; új benyomások, érzések; új élmények után sóvárog; új szórakozásokat hajszol. Ez a feladat még új nekünk. Idegen mámor, új leány, Mind én reám vár, én reám. (Ady Endre) || a. Most v. nemrég megismert, elterjedt, nemrég felfedezett. Új arcok, emberek, ismerősök; új eset, hír, nóta, vicc. Az aggteleki barlang új ágát most tárják fel. Új kisértet jár, harsog a hír, Ki jött nem éjfélkor, de nappal. (Ady Endre)
II. főnév -at vmely új dolog, esemény, hír, divat. Rajongója minden újnak. Hallottál v. tudsz valami újat? Elmegyek, ha lehet valami újat tanulni. Új után vágyom. (Justh Zsigmond) Megrázkódik újat lesve a szív S minden szokottság fojtogat, mint járom. (Ady Endre) Nem tudtam én dalolni nektek az újról, csak a régiről. (Kosztolányi Dezső) || a. (népies) Az új termés. Elegendő, eltart v. kitart (az) újig. Majd újkor megadom: az új termésből m. Volt kenyér… minden háznál újig. (Jókai Mór) Olyan kornyadozó lett az [= Mojzes Pál bátyám] akkor tavaszon, hogy édesanyám meg is mondta: nem éri meg az újat. (Móricz Zsigmond)
Szóösszetétel(ek): 1. újbirtokos; újcipős; újcsizmás; újfajta; újgabona; újhitű; újkrumpli; újmisés; újnemes; újnemű; újromantikus; újruhás; újváros; 2. újdonatúj; vadonatúj.
újhodik.
