úgy
úgy határozószó és mondatszó, (népies) ugy
I. határozószó, mutató; középfok (csak a II. 2. jelentésben, népies) -abbul v. (ritka) -abban
I. <Mód- és állapothatározó szóként.>
1. (gyak. szembeállításban) <A beszédhelyzetre támaszkodva, rendsz. rámutató mozdulat nélkül:> a megszólított személy(ek)nél tapasztalható, látható módon; olyan módon, annak megfelelően, ahogyan te (ti v. ön, önök, maga, maguk). Ne úgy fogd azt a fűrészt [, hanem így]! Ne úgy kösd a nyakkendőt!
2. <A beszédhelyzetre támaszkodva, rámutatás nélkül is:> a megszólított személy(ek)éhez hasonló állapotban, ahhoz hasonló helyzetben. Mikor én úgy voltam [t. i. ahogyan te most vagy],…
3. Az ott mutatotthoz hasonló v. azzal azonos módon. Látod, hogy Pista hogyan tartja a tollat? Tartsd te is úgy.
4. Az előzményekből ismert, a már részletezett módon. Élményeit, megfigyeléseit füzetekbe jegyzi, úgy készíti elő a regény részleteit. Bokrok közé búvik, onnan ugrik elő, Ugy ragadja torkon, aki arra menő. (Petőfi Sándor) || a. Szemrehányó kérdésre adott hetyke feleletben. (Mert) nekem úgy tetszik. || b. (ritka) <Az (általánosan) ismertre, de itt nem részletezettre való visszamutatással:> az ismert módon. Ha te úgy, én is úgy: amilyen (kifogásolható) módon te viselkedel velem szemben, én is úgy viselkedem veled szemben. || c. (állítmányként) (ritka) Nem úgy: <az előző mondatban állított közlést a másik mondatban nyomatékos ellentétként tagadja:> de nem. Te megtetted kötelességedet; nem úgy a barátod.
5. Az előzményekből ismert, a már részletezett állapotban, helyzetben. Csak egy ing volt rajta, úgy állt a hidegben. Az asszony vár az üres fazekakkal! – Eddig is úgy várt. (József Attila) || a. (szépítő, eufemisztikus kifejezésként) Úgy van: <nő> másállapotban van. Mit csinált apád te, mikor a kis Rozi úgy lett, megesküdött…, hogy ha egy az ő lánya közül úgy lesz, megöli. (Móricz Zsigmond)
6. A következőkben megjelölt v. ott részletezett állapotban, helyzetben. Úgy maradt, árván. Boldogtalanok azok, akik sohasem láttak, akik már úgy születtek vakon. (Tömörkény István)
7. <Főmondatbeli mutatószóként, hogy kötőszavas v. ritk. kötőszó nélküli mellékmondattal kapcs.:> a mellékmondatban részletezett módon. A dolog úgy kezdődött, hogy…; úgy hívják, (hogy)… Ezt [a botlást] úgy akarja jóvátenni, hogy ezt a szép rózsát küldi. (Mikszáth Kálmán)
8. <Főmondatbeli mutatószóként (hogy kötőszavas v. ritk. kötőszó nélküli mellékmondattal):> a mellékmondatban részletezett állapotban, helyzetben. Oly sokáig tengődtünk mi úgy, hogy Volt is nem is a mienk az ország. (Petőfi Sándor) || a. A következőkben részletezett időben és körülmények között. Úgy találtam, hogy éppen öltözött. Egy estefelé [Noszty Feri] úgy jött Rekettyésre, hogy Tóthné és Mari nem voltak otthon. (Mikszáth Kálmán) || b. Vki úgy van, hogy…: vki olyan helyzetben, állapotban van, hogy…; vkivel az történt meg, hogy… Voltál-e már úgy, hogy lencsét kívántál? (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
9. <A van, volt igével kapcs., a hangsúlyos ige után, vminek megtörténtére, ritkán előforduló voltára utaló állandósult szókapcsolatokban:> Van úgy, hogy…: előfordul, hogy…; megtörténik, hogy…; volt úgy, hogy…: előfordult, megtörtént (néha), hogy… Van úgy, hogy félreértik az embert. De volt úgy, hogy Hedvig csevegett el valamit. (Gárdonyi Géza)
10. <A van, volt igével kapcs., a hangsúlytalan ige előtt, szándékot, tervet, tervezgetést jelentő állandósult szókapcsolatokban:> Úgy van (volt), hogy… az (volt) a terv(ünk), szándék(unk); az (volt) a helyzet, hogy… Úgy van, hogy este színházba megyünk (, de még nincs meg a jegyünk). Úgy volt, hogy nyolckor indulunk, de… Úgy volt, hogy mihelyest eláll a szél, mennek tovább. (Tömörkény István) Eleinte úgy volt, hogy Jancsi is velük megy, de a bankban nem akart mindjárt mulasztani. (Kosztolányi Dezső)
11. <Főmondatbeli mutatószóként; ahogy(an), amint, mint, mintha kötőszavas hasonlító mellékmondattal kapcs.:> a mellékmondatban meghatározott, részletezett állapotban, helyzetben. Minden úgy maradt, ahogyan hagytuk. Úgy vagyok, mint akivel a bolondját járatják. Habár elnémult is a kürt, mely a vártoronyból harsogott…; azért még sok van úgy a régi világból, ahogy volt. (Mikszáth Kálmán) Úgy vagyok, mint aki fürjvadászatra indul, s fürj helyett vaddisznót talál. (Gárdonyi Géza) –111 <Állapothatározó szóval és hasonlító mellékmondattal.> Úgy izzadtan, ahogy volt, kiment a hidegre. || a. <Rendsz. ahogy(an) kötőszavas hasonlító mellékmondattal és gyakran értelmezőszerű felsorolással kapcs.:> a mellékmondatban (és a felsorolással) meghatározott v. részletezett öltözékben. Úgy, ahogy volt, kiszaladt. Úgy jött be, ahogy volt, kalapban, felöltőben. Csak úgy jött, ahogy a munkában volt: kurta, avult rongyos szűrben. (Gárdonyi Géza) Úgy, ahogy volt, egy ingben, mezitláb kiszaladt a konyhába. (Kosztolányi Dezső)
12. <Főmondatbeli mutatószóként, rendsz. ahogy(an), amint kötőszavas hasonlító mellékmondattal:> a mellékmondatban meghatározott, részletezett módon. Csináld úgy, ahogy v. amint mutattam, mondtam. → Ahogy lesz, úgy lesz. Ahogy esik, úgy puffan. Szóláshasonlat(ok): úgy táncol ←, ahogy vki fütyül v. ahogy fújják (húzzák) a nótát; nem úgy fázik ←, ahogy reszket. || a. <Rendsz. mintha kötőszavas mellékmondattal kapcs.:> a mellékmondatbeli feltevéshez hasonlóan. Úgy tesz, mintha menni akarna. Szóláshasonlat(ok): úgy áll rajta a ruha, mintha → villával hányták volna rá. No, mit bámulsz úgy rám, mintha meg akarnál enni? (Mikszáth Kálmán) Úgy elfogy a magyar, Mintha nem lett volna. (Ady Endre) || b. A mellékmondatban kifejezetteknek megfelelően. Elmondta úgy, ahogy történt. Úgy mondom, ahogy hallottam. → Úgy van, ahogy mondod. || c. Úgy van (vele) mint, ahogy(an)…: az ő felfogása, szokása, természete az ilyen dologban az, hogy… Én ezzel úgy vagyok, mint a hazugsággal: soha sem sikerül nekem. Ő (az ilyesmivel) úgy van, hogy inkább leharapja a nyelvét, de nem fecseg. Az asszonyok nagy sokasága ezzel [t. i. a szerelmi kapcsolatokkal] tökéletesen úgy van, ahogy én. (Ambrus Zoltán)
13. <Hasonlításban, ráértéssel, rövidített mellékmondattal kapcs. mint v. (elavult, irodalmi nyelvben) valamint kötőszóval párhuzamban:> Úgy beszél vele, mint egy gyerekkel. Tessék, tessék csak úgy, mint otthon. Szóláshasonlat(ok): úgy bánik vele, mint a hímes → tojással; úgy maradt, mint az → ujjam. Úgy ír neki, valamint egy idegennek. (Mikes Kelemen)
14. (népies) Olyan áron. Úgy vettem a tojást, mint tegnap. Úgy adom, ahogy vettem.
15. <Mint v. (elavult, irodalmi nyelvben) valamint kötőszóval párhuzamban, a hasonlítás mozzanatának háttérbe szorulásával; a mint (valamint) után következő szóval, szókapcsolattal meghatározott minőség, állapot körülírásában, a főmondat vmely mondatrésze és a másik mondatrész azonos fogalmi tartalmának kiemelésére:> olyan minőségben. Ezt úgy mondom neked mint apád. Ezt úgy mondom neked mint fiamnak. Ezt a szőnyeget úgy vettem mint perzsát. Ugy mentem el innen mint kis gyermek És mint meglett ember úgy jöttem meg. (Petőfi Sándor) Mielőtt még tudtad [a szerelmet], igazán tanultad: Ugy kelle siratnod valamint elmultat. (Arany János) –151 Úgy is mint: az előzményekből ismerten v. odaértetten kívül még olyan minőségben is, amilyet a következő szó, szókapcsolat megjelöl. Ezt tárgyilagosan mondom neked, de egyszersmind úgy is mint legjobb barátod. –152 Úgy is mint…, úgy is mint..: mindazon minőségekben, melyeket a mint szó után következő szó, szókapcsolat megjelöl. Rendületlenül tiszteli a direktorát úgy is mint embert, úgy is mint tanárt, úgy is mint korrekt direktort. (Móricz Zsigmond)
16. Úgy…, mint…: <olyan hasonlításban, amelyben a hasonlított és a hasonló szorosabb mondattani egységként csatlakozik ugyanahhoz az állítmányhoz:> éppen úgy, mint; mind…, mind…; … is, … is. Sátorban úgy, mint sátoron kívül, Füstöt vet a bor. (Arany János) –161 (régies) Úgy…, mint…: <a hasonlítás mozzanatának háttérbe szorulásával; a mind…, mind… páros kapcsoló kötőszó értékével s annak sorrendi helyén:> mind…, mind…; …is,… is. [A mai irodalmi nyelvben kerülendő]. Úgy a magam, mint társaim nevében (helyesen: mind…, mind… v. … és…). Mindent más csinál helyette, Ugy álmában, mint imette. (Arany János)
17. <Magas hangú megfelelőjével párhuzamos használatban, a később említett móddal, állapottal ellentétben, az előbb említettre mutatva:> az előbb említett módon, állapotban. Egyszer nagyon halkan énekel, máskor meg nagyon hangosan, de úgy szebb a hangja, mint így.
18. <Magas hangú megfelelőjével párhuzamos használatban, meg nem határozott mód v. állapot jelölésére:> így (is), úgy (is): a) ezen a módon (is), azon a módon (is); b) ebben az állapotban (is), abban (is); c) (az) egyik módon (is); (a) másik módon (is); többféleképpen egyidejűleg v. egymás után; d) ebben az állapotban (is), (a) másikban (is); e) akár (az) egyik, akár (a) másik módon; f) akár (az) egyik állapotban, akár (a) másikban; g) mindenképpen; hol így, hol úgy v. majd így, majd úgy v. ma így, holnap úgy: a) egyszer (az) egyik módon, máskor (a) másik módon; b) egyszer (az) egyik állapotban, máskor (a) másikban; akár így, akár úgy: a) akár ilyen módon, akár olyan módon; b) mindenképpen; vagy így, vagy úgy. Vagy nekünk már így is, úgy is Minden módon veszni kell? (Arany János) Egyszer így is, úgy is meg kell halni. (Móricz Zsigmond) Kit anya szült, az mind csalódik végül, | vagy így, vagy úgy. (József Attila) Szerettem így, érveltem úgy, csupa | ellentmondás és csupa logika. (Szabó Lőrinc) || a. Se így, se úgy: a) se(m) ezen a módon, se(m) azon a módon; b) se(m) ebben az állapotban, se(m) abban az állapotban; c) se(m) (az) egyik módon, se(m) a másik módon; d) se(m) (az) egyik állapotban, se(m) (a) másik állapotban; e) semmi módon, semmiképpen, sehogyan; f) semmilyen állapotban, sehogyan. Se így nem jó neki, se úgy, mindig mást akar. Ne csináld se így, se úgy.
19. <Magas hangú megfelelőjével párhuzamos használatban, rendsz. kötőszóval kapcs., annak kifejezésére, hogy a cselekvés végrehajtásának, a történés végbemenésének részleteit, módját a beszélő v. az író vmely okból nem akarja v. nem tudja megnevezni, ill. felsorolni.> Így → meg úgy; így (é)s úgy; így,… úgy. Pétert sem hagyá pihenni A nagy ártatlan igazság; Nem rest a bíróhoz menni Hogy panaszát meghallgassák. | Igy s ugy történt, – elbeszéli. (Arany János) || a. <Rendsz. hogy kötőszóval bevezetett mellékmondatokban, mondattöredékekben, nem részletezett állítás, ellenvetés, megokolás helyettesítésére.> Mentegetőzött, hogy így volt, hogy úgy volt. –a1 <Hasonló helyzetben, igei állítmány nélkül.> Szabadkozott, hogy de így, de úgy, ő nem tehet róla. Kenetesen hímez-hámoz, hogy így, hogy úgy. (Mikszáth Kálmán)
II. <Fokhatározó szóként.>
1. Az említetthez, az akkorihoz, az ismerthez hasonló nagy mértékben; olyan nagyon; annyira. Nagyon rosszul voltam, soha még úgy nem fájt a fejem. Szegény atyánk! ha ő úgy nem bizik Az emberekben: jégre nem viszik. (Petőfi Sándor)
2. (népies, rosszalló) Úgyabbul v. (ritka) úgyabban: még inkább úgy, még nagyobb mértékben úgy; az említettnél még rosszabbul, még kutyábbul, még cudarabbul, még csúnyábban. Én is úgy jártam, vagy még úgyabbul. Rosszul volt öltözve, s a lánya még úgyabbul. Csúnyán járt, de én még úgyabban. Az öreg Csapiczky kötelezvényével csak nem úgy van? – Oh jaj – nevetett Bogozy… –, még úgyabban! (Mikszáth Kálmán) Nem úgy megy az, mindent rendben kell csinálni. – Nem úgy megy majd még úgyabbul is megy! (Móricz Zsigmond)
3. (következményes mellékmondattal) Olyan nagy mértékben, fokban; olyan nagyon; annyira. Úgy megütötte a fiút, hogy sírva fakadt. Úgy jóllaktam, hogy mozdulni sem tudok. Úgy csapta pofon a nagy állú embert, hogy az nekitántorodott a másiknak. (Gárdonyi Géza)
4. <A következményt tartalmazó mondat után, fokozást tartalmazó magyarázat bevezető szavaként:> olyan nagyon. A foga is vacogott, úgy fázott. Azt hinné az ember, | hogy tán akasztani viszik, úgy körül | van véve a léhűtőkkel. (Katona József) A szemét is behunyta, úgy nevetett. (Móricz Zsigmond)
5. (a mutató érték bizonyos fokú háttérbe szorulásával) <Következményes mellékmondat nélkül, erős hangsúllyal, erős érzelmi nyomatékkal:> rendkívül nagy mértékben, fokban; annyira. Úgy nevettünk rajta! Úgy fáj a fejem! Úgy futottam, hogy ide érjek. Úgy szeretnék ma táncolni. Mit kiabálsz úgy? Kérlek, hagyd nekem a restséget, légy te serényebb, Lásd, nekem úgy illik, (s oly jól esik!). (Petőfi Sándor) S úgy elfárad míg a templomba ér, De elmegy, hogyha nyár van, hogyha tél. (József Attila)
6. <Hasonlításban:> olyan nagy mértékben <ahogy a hasonlat kifejezi>. Úgy fut, ahogy csak bír. Úgy ordít, ahogy a torkán kifér. Csakhogy itt vagy! Úgy vártunk, mint egy püspököt. (Mikszáth Kálmán) Úgy öleltem magamhoz [a könyvet], ahogy bírtam. (Móricz Zsigmond)
7. <Magas hangú megfelelőjével párhuzamos használatban, rendsz. hogy kötőszóval bevezetett mellékmondatban, mondattöredékben; nem részletezett nyomatékos állítás, ellenvetés helyettesítésére; a határozószókon erős érzelmi hangsúly.> Azzal kérkedett, hogy ő így megmondta, úgy megmondta nekik a véleményét. Ígérte, hogy így megcsinálja, úgy megcsinálja. A cselédek közül egyik-másik csapkodta a markát, hogy ő így nem megy, úgy nem megy. (Tolnai Lajos)
III. <Feltételes mellékmondat főmondatának mutatószavaként v. feltételes értelmű mondattal, tagmondattal kapcsolatos m, tagmondat mutatószavaként.>
1. <Feltételes mellékmondat főmondatának mutatószavaként:> akkor. Úgy járunk el helyesen, ha szeretettel neveljük a gyermekeket. (szójárás) Úgy szép az élet, ha → zajlik. Csak ugy virág, ha tarka, Csak ugy asszony, ha barna. (Petőfi Sándor) A krumpli úgy nő, ha kapálják! (József Attila)
2. (régies, hivatalos; a köznyelvben kerülendő) <Feltételes mellékmondatot követő mondat bevezető szavaként, a mutató érték jelentős csökkenésével, rendsz. feleslegesen:> akkor. Ha az idézésre meg nem jelenik, s távolmaradását elfogadhatóan nem igazolja, úgy elővezettetjük. Hogyha már nem szeretsz, Az isten áldjon meg, De ha még szeretsz, úgy Ezerszer áldjon meg! (Petőfi Sándor) Ha győz, úgy derék fi. (Arany János)
IV. <Fogadkozásban, esküformában:> (gyak. hogy kötőszavas v. hasonlító kötőszavas mellékmondattal) az előzőkben v. a következőkben mondottak érvényességi fokának, igaz voltának megfelelően. (Isten engem) úgy segéljen, (a)hogy igazat mondok. Úgy éljek, hogy nem loptam el. Úgy legyek boldog, hogy… Esküszöm, hogy hazánkat védeni fogom… A magyarok Istene úgy segéljen és áldjon meg engemet! (Kossuth Lajos) Fiatal Március,… úgy adj nekünk erőt, sugarat, hatalmat, Amily híven hisszük ezt a forradalmat. (Ady Endre)
V. <Nyomatékos figyelmeztetésben, fenyegetésszerű parancsban; megokolást tartalmazó mellékmondattal kapcs.:> azzal a tudattal. Úgy főzz, hogy hatan leszünk ebédre. Úgy nézz rám, hogy mindezt nekem köszönheted. Ugy merje kend Ilust egy szóval bántani, | Hogy kihullanak még meglevő fogai. (Petőfi Sándor) Úgy nézd meg a cipőit, hogy a nagyapáid pora van rajtok. (Mikszáth Kálmán)
VI. <Helybenhagyás, jóváhagyás kifejezésére.>
1. <Rendsz. a van igével helyeslést, egyetértést kifejező szókapcsolatban; a szókapcsolat jelentése kb. a. m.:> helyes, igaz. Úgy van; úgy volt; (bizalmas) úgy is van: csakugyan úgy van; úgy legyen: <ünnepélyes helybenhagyás kifejezésére>.
2. <Állandósult szókapcsolatokban, a kell igével, káröröm v. érzelmileg színezett jóváhagyás, helyeslés kifejezésére:> Úgy kell ← (vkinek)! Úgy kell(ett), → káposztába hús kell(ett). Ocskay azt mondta rá: „úgy kellett nekik: maguk keresték, árulók voltak!” (Jókai Mór) Mi baja…? Görcsök? Úgy kell neki, mert… mindig jár-kel és felfázik. (Mikszáth Kálmán)
VII. <Mutatószóként olyan főmondatban, amelynek alanyi v. tárgyi mellékmondattal tartalmilag egyértékű mellékmondata van.>
1. <Akaratot, ígéretet, kívánalmat kifejező mondatban, rendsz. az azt névmási tárgyéhoz hasonló értékkel, kevésbé határozott utalás kifejezésére:> Úgy akarom, hogy…; ha az ügy érdeke úgy kívánja; ha Isten is úgy akarja ←. Ha úgy akarta a király, | Hunyadi akkor félreáll. (Czuczor Gergely) „Édes mátkám, vígy magaddal!… | Esküvőre! úgy igérted.” (Arany János)
2. <Érzékelést, tudást, vélekedést, felfogást, érzést jelentő igével, kifejezéssel kapcs. néha az azt névmási tárgyéhoz hasonló értékkel, néha egészen halvány utalásként a mellékmondat tartalmára.> Úgy érzem, hiszem, vélem, tudom, hallom, találom, látom, hogy v. mintha stb.: úgy értem: <vmely félreérthető v. nem egészen világos szó, kijelentés megvilágítására, helyreigazítására>; úgy nézem ←; úgy vedd, hogy v. mintha; úgy látszik: a jelek szerint lehetséges; valószínűleg, remélhetőleg. Úgy látszik, már nem jön. Ez a magyarázat, úgy hiszem, tökéletesen igazolja Éva anyánkat az utókor előtt. (Jókai Mór) Egyszer aztán [a róka] magasra emelte fel a lompos farkát, s úgy látszik, ezt a jelbeszédet értették a csemeték [= a rókakölykök]. (Mikszáth Kálmán)
3. <Történést, lehetőséget jelentő igék, kifejezések mellett, a mellékmondat tartalmára való halvány utalásként.> Vmi úgy adta ←; úgy adódott; úgy hozza ← magával; úgy fordul: talán, esetleg; valószínűleg. Úgy lehet ←. Tüzes üszökbe léphetsz, úgy lehet. (Tompa Mihály) A jövő évben, úgy fordul, Bányai Péter főbíró lesz. (Tolnai Lajos) Úgy is csöppenhet, hogy vagy ők esznek meg minket, vagy mi őket. (Mikszáth Kálmán)
4. Ha úgy tetszik: <udvariassági fordulatként:> ha nincs ellene kifogásod. Ha (neked is) úgy tetszik, indulhatunk. Ha úgy tetszik, uraim és hölgyeim, a vacsora fel van tálalva. (Csiky Gergely)
5. Hogy úgy mondjam: <vmely keresett v. nehezen megtalált szó, kifejezés bevezetésére, gyak. modoros közbevetésként:> valósággal, úgyszólván. A szélvész, hogy úgy mondjam, kicsavarta a fát.
VIII. <A mutató érték bizonyos fokú háttérbe szorulásával, állandósult szókapcsolatban:> Úgy sincs: a) <tagadó értelmű megokoló, magyarázó mondatban az érvre v. okra mint a másik mondattal szoros, magától értetődő kapcsolatban levő tényre utalva:> hiszen nincs; (mert) nyilvánvaló, hogy nincs. Ne menj vásárolni, (hiszen) úgy sincs pénzed. b) <nyomatékos tagadásban, a megokolás mellett bizonyos mértékű belenyugvás kifejezésére:> mert hát nincs, bizony nincs. Lemondtam az új kabátról, úgy sincs rá szükségem. Úgy sincs már semmi keresnivalóm ezen a világon. (Móricz Zsigmond)
XI. (kötőszó-szerűen, rendsz. mellékhangsúlyos szóként).
1.* (kissé választékos) <Feltételes mellékmondattal is helyettesíthető önálló közlést v. kérdést követő mondat bevezető szavaként:> akkor, abban az esetben. Nem jön a barátod? Úgy magunk leszünk. Akarsz kegyetlen és szivgyilkoló | Történetet? Jó. Úgy tudd meg, ki vagyok. (Vörösmarty Mihály)
Kerülendő szó vagy kifejezés.
2. <Vmely közlésből következő állítás bevezetésére:> ebben az esetben. Most teszünk egy próbát, úgy majd látjuk, hogy helyes volt-e a feltevés. Öleljük meg egymást, szivesen, meghitten, | És szeressük egymást: ugy áld meg az Isten. (Arany János)
3. (ritka) Úgy hát: <következtető értelmű mondat kapcsolására:> a megelőző m(-ok) tartalmából következőleg, annak folytán. Magad mondtad, hogy nem voltál ott, úgy hát hazudtál.
II. határozószó (hangsúlytalan szóként) (A mutató érték teljes háttérbe szorulásával)
I. <Megközelítő mennyiségi, időbeli v. térbeli meghatározásra.>
1. <Mértéket, időt jelentő kifejezések mellett, számnév előtt:> körülbelül; mintegy. Megvan úgy három méter. Úgy déltájban történt. A… levéltár befogadhatna-e úgy 30 font irományt? (Vas Gereben) Nézzen le hozzánk, úgy négy óra felé. (Ambrus Zoltán) Mikor úgy egy óra múlván visszatértem, a harmonika még mindég szólt. (Gárdonyi Géza)
2. <Térbeli viszonyról szólva:> körülbelül. Jobbról, úgy középen rakják meg a máglyát. (Móricz Zsigmond)
II. <Kiemelő, nyomósító szóként, az utána következő igével kifejezett cselekvés, történés, állapot, a határozóval kifejezett mód, állapot, a mérsékeltebb v. alacsonyabb fok kiemelésére.>
1. (népies) <A cselekvés nyomósítására, rendsz. vmely kifejezett v. odaértett szembeállítás, ellentét kiemelésével.> Csináltattad a ruhát, vagy úgy vetted? Nem vettem ezt a könyvet, hanem úgy kaptam. Összeesett, úgy kellett fellocsolni. Nem tud az úr vigyázni, – azt gondolja, hogy lábaimat úgy loptam? (Vas Gereben) Egy fej foghagymát sem ad a fazekadba, de senki… | – Bizony isten, nem! minap is három fejet úgy hozaték a szatócstul. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
2. (módhatározó v. állapothatározó előtt) <Az utána következő mód- v. állapothatározó kiemelésére, rendsz. annak érzékeltetésével, hogy a szóban forgó szokásos v. feltételezett cselekvés, történés, állapot a beszélőnek kedvére van, tetszésével találkozik.> Esténként, mikor úgy magunkban vagyunk, elbeszélgetünk. Úgy titkon a vak szerencsére számítotok. (Vas Gereben) Bizony, ha úgy szépen kiöltözne… (Mikszáth Kálmán)
3. (gyak. a csak szóval együtt) <A cselekvés v. állapot mérsékelt fokának, bizonytalanságának, mellékes voltának, felületes végrehajtásának érzékeltetésére, rendsz. ilyen értelmű határozóval.> (Csak) úgy általában, átabotában, bolondjában; (csak) úgy hallomásból, kapásból; csak úgy találomra; (csak) úgy félvállról, foghegyről; (csak) úgy mellékesen; csak úgy tessék-lássék. Egy nap csak úgy unalomból megszámlálta a kivágott fákat a tisztáson. (Mikszáth Kálmán) Céljuk van-e, vagy csak úgy találomra röpködnek [a madarak]? (Mikszáth Kálmán) Az ilyesmit nem lehet csak úgy az úton találni… (Krúdy Gyula)
4. Csak úgy: különösebb cél nélkül; éppen csak; csak. Csak úgy bejöttem. Csak úgy énekelek.
III. (hangsúlytalan helyzetben) Csak úgy: <fokozó értelmű szókapcsolatként, a közvetlenül utána következő főhangsúlyos igei állítmány kifejező értékének kiemelésére:> valósággal; úgyszólván. Csak úgy dőlt a kacagástól. Csak úgy dübörgött a föld, mikor közeledett a robogó vonat. Megverte, csak úgy ropogott. Bele lövöm [nyilamat a királyi szék] bársonyába. Hogy csak ugy porzik kínjába. (Petőfi Sándor) Csak úgy ropogott az ablakom, ahogy a szél odaverte az esőzuhatagot. (Gárdonyi Géza)
III. mondatszó (rendsz. erős hangsúllyal)
1. (ismételve is, gyak. nyomósító szóval) <Helyeslés, helybenhagyás, jóváhagyás kifejezésére:> csakugyan úgy van. A jó Isten tudja, hogy ez hogy van? – Úgy, úgy. Csakugyan az tudja. (Tömörkény István) || a. Nem úgy!: <indulatos ellenvetésként:> nincs igazad! „Nem úgy, király” kiált a hős; S megrázza ősz fejét. (Garay János) || b. (1945 után) Úgy, ahogy mondod: a) igazad van; helyesen mondod; b) (gúnyos) éppenséggel nincs igazad; egyáltalán nincs igazad.
2. (kissé népies) Úgy ám v. úgy bizony: <elhangzott kijelentés nyomósításaként:> bizony úgy történt, ill. úgy van (, ahogyan az imént mondta v. mondtad v. mondtam). Tudom, ha újra cipőre lesz szükséged, nem kell többé a Fintor munkája, hanem valami svindleré. Úgy ám!… (Krúdy Gyula)
3. (népies, irodalmi nyelvben) <Megengedő értelmű kifejezésként v. ilyennek lényeges elemeként, ellenvetés bevezetéséül:> Úgy (ám), de…: mindez úgy van, lehetséges, megengedem (de…) Amint nyerek:… eddigi Kontóm szépen lekvittelem:… Ugy ám, de hát ha nem nyerek? (Petőfi Sándor) „Egy” aratás… „egy” esztendő. Úgy, de az ő idejükben „egy” csillagászi év alatt tízszer lehetett aratás. (Jókai Mór) Mi akarsz lenni? – Katona, – felelte György úrfi kevélyen. – Úgy, de a katonának engedelmeskedni kell. (Mikszáth Kálmán) || a. <Felszólítást, akarati mozzanatot tartalmazó mondat után, ellenvetésként, ilyen értelmű kérdés bevezetéseként.> Vigyen neki egy fürt szőlőt… – Úgy ám, de kapok-e a szőlőből? (Mikszáth Kálmán)
4. (kérdő hangmenettel, rendsz. szökő hanglejtéssel) Valóban?, igazán?, (egy)szóval így áll a dolog? Úgy? A takarékpénztári elnökhöz jöttem,… – Úgy? Az elnökhöz? (Mikszáth Kálmán)
5. (rendsz. kérdő hangmenettel) <Olyankor, amikor vmiről nem tud a kérdező, v. nem figyelt föl rá, v. félreértett, ill. nem értett meg vmit, az észrevétel v. utólagos megértés érzékeltetésére:> → vagy úgy?; → ja úgy. Mi történik itt? Vagy úgy? Megérkezett a vendég. „Ki az? mi az? vagy úgy. –” (Arany János) Hát hisz az a legszebb asszony a világon. – Vagy úgy? Hát nem én vagyok az? (Jókai Mór) Feleségül veszem e leányt. – Vagy úgy?!… (Ambrus Zoltán) A púposnak torkán akadt a szó. Megértette, hogy ami történt, jóvátehetetlen. Vagy úgy, a borbély már a pénzt is elvitte magával? (Ambrus Zoltán)
6. (erős hangsúllyal, ereszkedő hangmenettel, hosszan elnyújtva) (gúnyos) <Annak érzékeltetésére, hogy a hallott dolgot, az előzményt tudomásul veszi a beszélő, de nem ért egyet vele, sőt kifogásolja.> [Én nem veszek részt az előkészületekben.] Úgy, de a sikerben majd osztozni akarsz! Úgy! – mondja a hitelező, – engem nem akar az úr kielégíteni, hanem a borért tud fizetni? (Vas Gereben) Úgy anyám! kecsegtesd ölbeli ebedet. (Arany János)
7. (erős hangsúllyal és elnyújtva, de inkább hullámzó hangmenettel) (gúnyos) <Annak érzékeltetésére, hogy a beszélő eddig észre nem vett v. figyelmen kívül hagyott kellemetlen összefüggésre jön rá; rendsz. megütközés, bosszúság, felháborodás kifejezésére.> Hallom, eccer, hogy beszéli a fiam másoknak, hogy mán száz koronát raktak takarékba. Haza meg egy krajcárt se!… Úgy!… Én osztán megmondtam, hogy fiam, mars… (Móricz Zsigmond)
Szólás(ok): ld. cigány, esik.
Szóösszetétel(ek): csakúgy; így-úgy; ugyanúgy.
