ügyvivő
ügyvivő főnév
Általában vkinek, vminek a megbízottja.
1. (politika, hivatalos) Kül. vmely külképviselet vezetésével, a folyó ügyek intézésével az illető szerv vezetőjének távollétében kinevezéséig v. kinevezése helyett (ideiglenesen) megbízott személy. Állandó, ideiglenes ügyvivő. A követség vezetését X. Y. tanácsos mint ügyvivő látja el.
2. (hivatalos) Szabadalmi ügyvivő: szabadalmak értékesítésével, a feltaláló jogainak védelmével hivatásszerűen foglalkozó személy. A szabadalmi ügyvivő jogi vizsgát tett mérnök.
3. (ritka, régies) Megbízott ügyvéd. Az ügyvivő … azt replikázta [= vágta vissza], hogy a végrendeletnek meg kell lennie. (Jókai Mór)
4. (régies) Kereskedelmi megbízott, ügynök, vmely cég képviselője. Egy londoni cég egyszerre tízezer darab bicsakot akart… megrendelni egy ügyvivője által. (Mikszáth Kálmán)
5. (ritka, régies, irodalmi nyelvben) Vmely párt, eszme híve; kortes. Mi sem Széchenyinek, se politikai elleneinek nem akarunk ügyvivői lenni. (Kemény Zsigmond)
ügyvivői; ügyvivőség.
